Acsalag (németül: Otschelach, ) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése A Hanság délnyugati részén fekszik, Csornától 10 kilométerre északra; síkvidéki sorfalu.
Megközelítése A település közúton a legegyszerúbben Csorna érintésével közelíthető meg: a város központjában a 86-os főútra kell ráfordulni északi irányban, majd Csatárimajornál nyugatnak letérni a 8513-as útra. Kapuvárral és Bősárkánnyal a 8514-es út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Bősárkány vasútállomása, mintegy 3 kilométerre keletre.
Nevének eredete Neve régi adatok híján tudományosan nem etimologizálható megbízhatóan. Lehetséges eredete egy régi magyar személynév, az Acsa és a lak összekapcsolása.
A népetimológia szerint neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
Története Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok (esetenként németek és horvátok is). A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy József (független) 1994–1998: Nagy József (független) 1998–2002: Jéger Mihály (független) 2002–2006: Jéger Mihály (független) 2006–2010: Jéger Mihály (független) 2010–2014: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP) 2024– : Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93%, református 0,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (2,6% nem nyilatkozott).Acsalag Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 2,1% cigánynak, 0,4-0,4% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 0,2-0,2% örménynek, horvátnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,6% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görögkatolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).Acsalag Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való. A községtől nem messze kezdődik a Fertő–Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.
Jegyzetek
További információk Acsalag a Tóközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának honlapján
Források
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései