thumb|250px|jobbra|Gabbró mikroszkópos vékonycsiszolati képe polarizált fényben thumb|right|250px|Harrison Schmitt amerikai űrhajós kőzetmintát gyűjt az Apollo–17 expedíción a holdi Vidámság Tengerének keleti partvidékén thumb|right|250px|A Mare Serenitatis vidékének térképe a Holdon a jelentősebb kőzetmintagyűjtési és más expedíciós helyekkel: Apollo–17, Luna–21 (Lunohod–2), Apollo–15 A gabbró a mélységi magmás kőzetek egy csoportja. Akkor keletkezik, ha a bazaltos összetételű magma megreked a mélyben és ott kristályosodik ki. A földi óceáni kéreg alsó része főleg gabbróból áll. Ezek az óceánközépi hátságok bazaltos vulkanizmusa során jönnek létre. Hipabisszikus képződésű, holokristályos szövetű, durvaszemcsés kőzet, telített (neutrális) vagy bázisos kovasavtartalmú.
Kőzettani leírás Durvaszemcsés szövetű, alacsonyabb szilícium-dioxid-tartalmú kőzet, amelynek a kémiai összetétele hasonló a bazaltéhoz. Színe világos, vagy sötétszürke, enyhe zöldes árnyalattal vagy akár sötétzöld színnel. Fő ásványai a piroxének és a plagioklászok, az olivin és az amfiból. A piroxén főleg klinopiroxén, de kisebb mennyiségben ortopiroxén is lehet. A gabbrók mindig tartalmaznak néhány százaléknyi vas-titán-oxid ásványt is: magnetitet, ilmenitet és ulvöspinellt, ritkán biotit is előfordul. Járulékos ásványai lehetnek apatit, titanit és pirit. A holdi bazaltokban ezekhez járul még az armalcolit nevű vas-titán-oxid ásvány is.
Ha rombos-piroxéneket tartalmaz, akkor norit a neve.
Megjelenési formája rendszerint lopolit, tömzs vagy telér, sűrűsége ρ = 2,8 x 10³ - 3,2 x 10³ kg/m³ közötti az összetételtől függően.
Geológiai környezete A gabbró gabbrómagmából keletkezik, nagy tömegben létrejövő intruzív kőzetként is, valamint a nagy mélységben megrekedt és kristályosodott, de a hosszú ideig tartó kristályosodás folytán rétegződött réteges intruzív kőzetként is megtaláljuk. Ez utóbbi kumulátos szövetű is lehet a kristályosodó piroxének és plagioklászok leülepedése folytán. Az ilyen szövetű kőzetet piroxén-plagioklász ortokumulátnak is nevezik. Gránitos maradékmagmából is létrejöhet.
A gabbró fontos kőzete az óceáni kéregnek. Megtalálható az ofiolitokban, a haránttelér (sheeted dyke) zónájában. Gabbrókból álló intrúziók típusos jelzőkőzetei a riftesedés környezetének.
Ásványkincsek A gabbró mutatós kőzet, ezért gyakran használják épületek burkolására. Másrészt jelentős ércesedések is kísérhetik. Fontos szulfidércek találhatók benne: az arany, az ezüst, a réz, a platina, a króm, a nikkel, a kobalt szulfidjai.
Gabbró Magyarországon Magyarországon gabbró az Eger melletti Szarvaskőn található.
Gabbró a Holdon A gabbró a holdkőzetek között is fontos kőzettípus. A Hold kőzetei viszonylag kis szilícium-dioxid tartalmú kőzetek. A gabbroidális kőzetek számos válfaja megtalálható a holdkőzetek körében, ilyen a norit, az anortozitos-gabbró és a gabbrós-anortozit is.
Lásd még Magmás kőzetek Bazalt
Irodalom
Kubovics I. (1990): Kőzetmikroszkópia I-II. (NT-42473) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kubovics I. (2008): Általános kőzettan - A földkövek kőzettana. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest Meyer, C. (1987): The Lunar Petrographic Thin Section Set. NASA JSC Curatorial Branch Publ. No. 76. Houston, Texas, USA. Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány ( Ö ) Bérczi Sz., Gucsik A., Hargitai H., Józsa S., Kereszturi Á., Nagy Sz., Szakmány Gy. (szerk. Bérczi Sz.) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest ()
További információk A gabbro kőzettana az óceáni fúrások fényében
Kategória:Mélységi magmás kőzetek