Carl Emil Dahlerup (Hillerød, 1813. október 31. – Odense, 1890. július 21.) 1849 és 1861 között Feröer kormányzója volt.
Pályafutása 1831-ben érettségizett, majd 1836-ban letette a jogászi vizsgát. 1841-ig a hillerødi tartományi védnöknél (Landvoigt) dolgozott, ezt követően 1849-ig az odensei számvevőszék vezetője volt. 1849-ben Feröerre ment, ahol a dán kormányzói feladatokat látta el 1861-ig. 1852-től az újranyitott Løgting elnöke volt, 1855-1863 között pedig a dán Landsting képviselője is.
Elődjével, Christian Pløyennel szemben soha nem volt népszerű a feröeriek körében. A Løgting megnyitásától fogva akadályozta annak munkáját, emiatt 1860-ban 12 képviselő és Andreas Djurhuus esperes elhagyták a Løgtinget, és Dahlerupot bepanaszolták VII. Frigyes dán királynál, aki ezután visszahívta őt Feröerről. Ezt követően Odensében lett védnök.
Magánélete Szülei Vilhelmine Marie szül. Birch (1776-1850) és Hans Jensen Dahlerup (1758-1838) voltak, felesége pedig Cathrine szül. Schram. Báró Hans Birch Dahlerup (1790-1872) tengerésztiszt a fivére volt.
Hivatkozások Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Feröer kormányzói Kategória:Dániai politikusok Kategória:1813-ban született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek Kategória:Odenseiek