Almáskamarás (németül: Almasch) község a Dél-Alföld régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Fekvése A régió és Békés vármegye délkeleti részén, Medgyesegyháza városától 10 km-re keletre, a magyar-román országhatár lőkösházai átkelőjétől 17 km-re nyugatra, az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik. A szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota és Dombiratos.
Megközelítése Közúton a Nagykamarást és a 4429-es utat Kunágotával és a 4439-es úttal összekötő 4437-es számú alsóbbrendű úton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasút nem vezet a településhez, a legközelebbi vasútállomás és a legközelebbi vasúti megállóhely egyaránt mintegy 8-10 kilométerre fekszik a on, Medgyesegyháza közigazgatási területén (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).
Története Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota települések legrégibb írásos emléke 1418-ből maradt fenn. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén a régészek több Árpád-kori falu nyomaira bukkantak, de e falvak neve nem maradt fenn. A középkori települést egy 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.Látnivalók Békés megyében 160-160. o.
Magát Almáskamarást 1844-ben alapították; eredetileg a mai Nagykamarás része volt, és Kamarás volt a neve.
Az Arad vármegye Eleki járásához tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. Az Almáskamarás név az 1855-ben megjelent Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelent meg először.
A település a trianoni békeszerződés után először Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek be lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága: a statisztikák szerint 1539-et . A kitelepítés megdöbbenést keltett a faluban; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is kapcsolatban állnak a községben maradt lakók és leszármazottaik, sok kitelepített pedig évente "hazalátogat" Almáskamarásra.
A község 1980-tól 10 évig a nagykamarási tanács irányítása alá került, de 1990-ben visszanyerte önállóságát. Azóta infrastruktúrája sokat fejlődött.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ambrus Attiláné (független) 1994–1998: Ambrus Attiláné (független) 1998–2002: Ambrus Attiláné (független) 2002–2006: Ambrus Attiláné (független) 2006–2010: Sipos László (független) 2010–2014: Mazán Attila (független) 2014–2019: Mazán Attila (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Mazán Attila (Fidesz-KDNP) 2024– : Mazán Attila (Fidesz-KDNP)
Az önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta a polgármesterrel együtt 5 főből áll, és egy 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban.
Népesség A település népességének alakulása 1910-től napjainkig: ÉvLakosság (fő)1910210819402465194829251983198019901157200110132010865http://lexikon.katolikus.hu/A/Alm%C3%A1skamar%C3%A1s.htmlhttp://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29595
2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).Almáskamarás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% németnek, 2,4% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 6,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).Almáskamarás Helységnévtár
Vallás Római katolikus egyház 1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentje Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.
Református egyház A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak mint szórvány. Evangélikus egyház A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=2101
Itt született Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.
Nevezetességei Római katolikus templom (Szent Vendel-templom): 1865-ben épült Ursits Lipót tervei alapján. Temető gót betűs sírkövekkel Ország kemencéje
Testvértelepülések Leimen-St. Ilgen, Németország Walldorf, Németország Jegyzetek
Források 1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001.
További információk Almáskamarás honlapja Almáskamarás a Térképcentrumban Almáskamarás az utazom.com honlapján
Kategória:Békés megye települései Kategória:Arad vármegye települései