Boba

Boba község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése A Kisalföld legdélibb csücskében, Vas vármegye keleti szélén, a Kemenesalján, a Ság és a Somló hegyek között fekszik, Celldömölktől, a legközelebbi várostól 10 kilométerre délre. Északi szomszédjával, Nemeskocs községgel közigazgatási egységet alkot.

Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községekben is csak kavicsot bányásznak.

A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falu éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a hegyek közelsége: mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, a napsütéses órák száma évi 1950–2000 között mozog, az évi átlagos hőmérséklet pedig 10 °C. Az átlagosan 700 mm évi csapadék többletet jelent a vízmérlegben, ezt mutatja a sok vizenyős rét és belvízcsatorna is. A falu határában a lápos réti talajok jellemzőek.

A megyeszékhely, Szombathely 60 kilométerre van Bobától; a település és a környező községek életében a legközelebbi város, a 10 kilométerre levő Celldömölk tölt be meghatározó szerepet.

Megközelítése Nagyjából kelet-nyugati irányban végighúzódik Bobán a 8415-ös út, közúton azon érhető el Csögle-Nagypirit felől és a 84-es főút borgátai szakasza irányából is. Az északi szomszédságában fekvő Nemeskocs és Izsákfa községekkel a 8459-es út köti össze, és nyugati határszélét a Jánosháza-Celldömölk közti 8429-es út is érinti; Kamondtól a 84 119-es számú mellékút vezet a községbe.

Bobán találkozik a MÁV 20-as számú a és az ahhoz csatlakozó, 25-ös számú . Közös szakaszukon található Boba vasútállomás, mely a 8415-ös út vasúti keresztezésétől északra helyezkedik el, s közvetlen közúti elérését a 84 314-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története Az ásatások során előkerült leletek azt mutatják, hogy a jelenlegi falu területén már a kora vaskorban (i. e. 500 körül) is éltek módos emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaiként. A rómaiak jelenlétét a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek igazolják.

A mai község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor a bobai és nemeskocsi régi temetők helyén már létezett „Vadasüllés” (a későbbi Bucsfa).

A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozott a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól kapott nemesi oklevelet .

1563-ban új adományként kapta a községet a Móritz család. 1849-ben a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál visszakapta Boba egyes részeit.

A falubeli családok között tizenhat család rendelkezett nagyobb vagyonnal, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt mutatják, hogy a lakosok száma egy ideig alig változott, de az 1830-as évektől jelentősen emelkedett. Ezt a tendenciát az sem szakította meg, hogy az 1849-es kolerajárványban Bobán is sokan meghaltak. Később egy ideig stagnált a lakosság száma, de 1920-ban ismét gyors növekedésnek indult.

A falu első okleveles említése 1211-ből maradt fenn. Neve már akkor is Boba volt, de később más neveken is szerepelt a fennmaradt írásokban: 1271-ben, 1390-ben és 1464-ben: Boba 1336 – 1482: Baba 1773-ban, 1786-ban és 1799-ben: Bába egy 1799-es dokumentumon: Beits 1808 – 1836: Bába 1863 – 1907: Boba

A régi időkből fennmaradt néhány sértetlen levél is; ezeket a falu lakosai őrizik az utókor számára, de néhány van belőlük a falumúzeumban is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szelestey László (független) 1994–1998: Szelestey László (független) 1998–2002: Szabó Ferenc (független) 2002–2006: Szabó Ferenc (független) 2006–2010: Szabó Ferenc (független) 2010–2014: Szabó Ferenc (független) 2014–2019: Somogyi Ákos (független) 2019–2024: Somogyi Ákos (független) 2024– : Somogyi Ákos (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,7%, református 5,4%, evangélikus 27,2%, felekezet nélküli 6% (21,8% nem nyilatkozott).Boba Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 25,9% evangélikus, 5,7% református, 0,4% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).Boba Helységnévtár

Nevezetességei Gyalog vagy autóval könnyen el lehet jutni Bobáról a mintegy 8 km-re lévő borgátai termálfürdőbe, vagy az egyházashetyei Berzsenyi Dániel-szülőházhoz, kerékpárral vagy autóval pedig a Ságra és a Somlóra is.

Evangélikus templom: 1783 augusztusában kezdte el építtetni Lakos Ádám lelkész, s a következő évben fel is szentelték. A torony 1820-ban készült. Katolikus templom. Alapkőletételére 1929. szeptember 8-án, vasárnap került sor. Harangtorony. A falukép jellegzetes eleme, 1841-ben épült, harangját 1762-ben öntötték. 1967-ben renoválták.

Jegyzetek

További információk Boba a Kemenesvidék honlapon

Kapcsolódó szócikkek Boba vasútállomás

Kategória:Vas megye települései Kategória:A Marcal-medence települései Kategória:Vas vármegye települései