Borgáta

Borgáta község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Neve A település neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint, melynek első kiadása 1978-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál, feltehetően szláv nyelvből átvett puszta személynévből keletkezhetett (szerb-horvát Blagota, cseh Blahota, lengyel Blogota).

Fekvése Borgáta a Kemenesalján, a Kodó-patak mentén fekszik, Sárvártól 15 kilométerre délkeletre. Déli határszélén emelkedik a 220 méter magas Kis-Somlyó hegy.

Különálló településrésze Borgátafürdő, a falu keleti határszéle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Köcsk, kelet felől Egyházashetye, délkelet felől Kissomlyó, délnyugat felől Pusztalánc (Káld része), nyugat felől pedig Káld.

Megközelítése Közigazgatási területét lakott területeitől néhány száz méterre délre északnyugat-délkeleti irányban átszeli a 84-es főút; ez legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől. Központján azonban csak a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el keleti irányból, Csögle-Boba felől. Közigazgatási területét délen, egy rövid szakaszon érinti a 8457-es út is.

Borgátafürdő ugyancsak a 8415-ös úton érhető el a legegyszerűbben, de Köcsk Nagyköcsk nevű településrészétől megközelíthető egy önkormányzati úton is.

Története A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században Aborgátha volt a neveKarácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig, ura pedig Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter. Az 1300-as években Hédervári Pál volt a földesura. Nevét akkor Oborgáta alakban írták.Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920. Az 1400-as években a vasvári káptalan Zsigmond királynak tett jelentése szerint Oborgátán sótelep és erdők voltak.Hazai okmánytár, 244. oldal Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Tanúként Bak Pál, Szép István és Bak Mihály aborgáthai lakosokat hallgatták meg.Hazai okmánytár, 371. oldal Hédervári Pál és Somlai Balázs az Aborgátha és Somló közötti peres földügyben a győri káptalan előtt egyezséget kötött.Hazai okmánytár, 380. oldal.

1545-ben Batthyány Ferenc 2210 Ft-ért megvásárolta a falut.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkotott. Tanítójuk, Hoicsics János Borgátán lakott.” 1706-ban Sartóriüsz Gergely volt Borgáta tanítója.

Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, valamint 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.

Részlet a római katolikus egyházközség jegyzőkönyvéből: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József. 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az olvasókör az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.) 1884: Temető nagyobbítása. 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben hősi emlékművet avattak. (Első volt a vármegyében.)

1948-ban a falut villanyárammal látták el. 1950-ben működésbe helyezték az első nyilvános telefont. A boltban helyezték el, hogy ne kelljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.

1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító volt. Ebben az időben a környéken sehol sem volt még televízió.

1964-ben olajkutató fúrás közben 732 m mélységből feltörő 47 °C-os termálvizet találtak, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án megnyílt a faluban a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek; ez lett Borgátafürdő községrész.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga Béláné (független) 1994–1998: Samu Géza (független) 1998–2002: Csóka András (független) 2002–2006: Szentiványi Ferenc (független) 2006–2010: Dr. Tóthné Zentai Éva (független) 2010–2014: Dr. Tóthné Zentai Éva Mária (független) 2014–2019: Gőcze Zsanett (független) 2019–2024: Gőcze Zsanett (független) 2024– : Gőcze Zsanett (független)

A 2014 októberében polgármesternek megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva indokolás nélkül bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségéről.http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott Lemondása azonban érvénytelen volt, mert nem a képviselő-testület előtt tette meg, amely a lemondó nyilatkozat benyújtásakor még meg sem alakult.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).Borgáta Helységnévtár

2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 13,5% németnek, 0,6% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,3% evangélikus, 3,4% református, 2,2% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).Borgáta Helységnévtár

Nevezetességei Első világháborús hősi emlékmű Evangélikus harangláb Borgáta Termálfürdő Király-kő IV. Béla király szobra A 2009. augusztus 20-án állított Szent László-szobor

Jegyzetek

További információk Borgáta a Kemenesvidék.hu honlapon A termálfürdő honlapja

Kategória:Vas megye települései Kategória:A Marcal-medence települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Vas vármegye települései