Csesznek (, , ) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése A Bakonyban található, Zirctől 11 kilométerre északra. A 82-es főút mellett fekszik; főutcája az előbbiből kiágazó 82 113-as mellékút és áthalad az északi külterületén (belterületi részeket nem érintve) a 8219-es út is. Gyakorlatilag teljesen összeépült északi szomszédjával, Bakonyszentkirály településsel.

Nevének eredete

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

Története A vár

A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. Feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni ispán, IV. Béla király kardhordozója, a gróf Cseszneky család feltételezett alapítója. Jakab ispán leszármazottai a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, amikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, amikor átállt János király táborába.

1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.

1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben báró galántai Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.

A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik.

Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták.

2015-ben az a felújítás I. ütemében az alsóvár területén az új fogadóépület befejezése valósul meg, helyreállítják az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és keleti lezáró falat. Burkolták a felvezető utat, mellette zöldfelületet alakítottak ki, megoldották a csapadékvíz-elvezetést, valamint a díszvilágítást építettek ki.

A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.

A falu A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztították a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. Jelenleg református imaház és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére. 2002-ben megalakult a Cseszneki Falufejlesztő Egyesület. 2007-ben Cseszneki Művésztelep Egyesület néven kulturális szervezet alakult, amelynek célja állandó képzőművészet galéria létrehozása a községben.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Németh József (független) 1994–1998: Szalai Ferenc (független) 1998–2002: Szalai Ferenc (független) 2002–2006: Szalai Ferenc (független) 2006–2010: Trieblné Stanka Éva Renáta (független) 2010–2014: Trieblné Stanka Éva Renáta (független) 2014–2019: Trieblné Stanka Éva Renáta (független) 2019–2024: Trieblné Stanka Éva Renáta (független) 2024– : Trieblné Stanka Renáta (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,3 nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 16,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,2% (16,9% nem nyilatkozott).Csesznek Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 0,2/ ruszinnak, 0,2% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 13,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).Csesznek Helységnévtár

Látnivalók A cseszneki vár. A környék fontos természeti látnivalója az Ördög-rét, a Remete-lyuk és a Zsivány-barlang. A Várhegy és Gézaháza parkkertje természetvédelmi terület. Jelentős a falusi turizmusa. A falu és környéke közkedvelt üdülő paradicsom. A vár közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán.

Híres szülöttei és polgárai

Itt született

Simonyi-Semadam Sándor (1864-1946) Magyarország miniszterelnöke (1920)

A településen élt Csaby István, egri főkapitány Cseszneki Jakab, királyi kardhordozó, bakonyi erdőispán, trencséni ispán Cseszneki János, bakonyi erdőispán Cseszneki Lőrinc, a Szent György Rend lovagja Cseszneki Miklós, ispán, a Szent György Rend lovagja Cseszneky Mátyás, gróf, huszárkapitány Garai László, gróf, nádor, Garai Miklós, gróf, nádor, horvát-szlavón bán Esterházy Dániel, báró, aranysarkantyús vitéz, nádorjelölt Esterházy Dániel, gróf, kuruc generális Esterházy György, báró, esztergomi kanonok, prépost, szendrői címzetes püspök Szapolyai István, gróf, nádor, Szilézia kormányzója Török Bálint, gróf, hadvezér, nándorfehérvári bán Wathay Ferenc, végvári vitéz, festő, énekszerző Wathay Lőrinc, cseszneki kapitány

Képgaléria

Jegyzetek

További információk Csesznek község hivatalos honlapja https://web.archive.org/web/20170330190825/http://www.csesznek.info/ Csesznek.lap.hu – Linkgyűjtemény Zirci kistérség portálja Csesznek a funiq.hu-n

Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Magyarországi horvát közösségek Kategória:Veszprém vármegye települései