Bágyogszovát község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése A település a Rábaközben fekszik 11 kilométerre Csornától délkeleti irányban. A mai község Bágyog és Rábaszovát egyesüléséből jött létre; az északnyugatra fekvő bágyogi rész egyutcás, a délkelet felé eső szováti rész összetett település, de a temploma körül mindkét községrész úgynevezett orsós jellegű kiszélesedést mutat.
Megközelítése Főutcaként északnyugat-délkeleti irányban a település mindkét részén végighúzódik a 8511-es út; ezen érhető el a község Csorna és a 85-ös főút felől, illetve délkeleti irányból Bodonhely-Kisbabot felől, Szilsárkány felől pedig a 8423-as úton.
Vasútvonal nem érinti. Korábban a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Bágyogszovát megállóhelye kínálta, amely a neve ellenére Dör község közigazgatási területén létesült, a 8511-es út vasúti keresztezése mellett, de a nagy távolságból fakadóan (Rábaszováttól mintegy 5,5, Bágyogtól 4 kilométerre található) sosem volt jó a kihasználtsága, ezért ki is vették a személyforgalmi menetrendből.
Története „A bágyogszovátiak, ha községük történetét kutatják a múltban, két – önálló – települést kell vallatóra fogni. Mindkettő Árpád-kori település”
„Szovát neve kétségkívül ószláv maradvány; annyit jelent, mint Szent, Szentély.” Elképzelhető, hogy az Árpád-korban a környék egyetlen temploma állt itt, mert akkor a templom olyan nagy és ritka dolog volt, hogy helységeket neveztek el róla. „Egyes források szerint Bágyog neve is szláv eredetű: Bog (Isten-uk, Istenes).” Más megközelítés szerint „Bágyog neve a bádog főnévből keletkezett személynévi áttétellel.”
„Oklevél először 1224-ben említette Szovátot Terra Zoac néven.” Szovát ebben az időben királyi várföld volt, de II. Endre király visszavette, és a győri püspöknek ajándékozta.
Bágyog községgel 1351-ben találkozhatunk először: egy oklevél Baguk néven említi. Ezen oklevél szerint a községet a Kanizsayak kapták meg Nagy Lajos királytól. 1454-ben a Kanizsayak zálogba adták a falut. Szovát birtoklásáért 1478-ban perre került sor, melynek eredményeként a falut a püspöknek ítélték.
A török idők nem múltak el nyomtalanul a két település felett. A XVI. század folyamán a török többször is feldúlta, kirabolta a Rábaközt. Ebben az időben mindkét község a győri püspökség Rába-átkelőhelyét védő keszői várhoz tartozott, oda vitte hadiadóját.
Bágyog 1649 körül a török pusztítás következtében kisebbre sorvadt, Szovát pedig 1680-ban teljesen elpusztult, és 1693-ig nem létezett.
A török harcok elmúltával Kolonits Lipót győri püspök a területre új lakókat telepített. A telepítések vezetője Foki János volt (ma egy „domb” őrzi emlékét). Szovát lakossága tehát nem azonos az őslakókkal. A mai település sem a régi helyén áll. A régi Szovát a mai falutól délre, Rábapordány irányában terült el. Temetője az úgynevezett Kisgyöpön volt, a pordányi út helyén, nem pedig a mai helyén (az Árpád utca – Fő utca találkozásánál).
A települések történetében az 1710-es év ismét pusztulást hozott: Bágyog 200 lakósából pár hónap alatt 60 a pestisjárvány áldozata lett.
A háborúk, járványok elmúltával a község a csendes fejlődés, gyarapodás időszakába lépett. A két falu szerződéses viszonyban volt földesurával, a győri püspökkel, s bár a püspök többször is urbáriumot próbált kényszeríteni a falvakra, ez a viszony fennmaradt. A földesúrnak saját kezelésű majorsága a községekben nem volt, ezért a lakosságnak lehetősége nyílt irtásföldjeinek növelésére és a maradványföldek ingyenes használatára.
A 18. század vége és a 19. század eleje mindkét túlnyomóan katolikus községben a templomépítés kora volt. Ekkor bontották le a korábbi kis templomokat, s építettek helyettük újakat.
A bágyogi templom 1768 és 1772 között épült Zichy Ferenc püspök kegyúrsága alatt. A templom a barokk stílus jegyeit viseli magán, tervezője Hefele Menyhért volt. A templom védőszentje Szent Márton, ami azért is érdekes, mert ő a korai templomok védőszentje szokott lenni.
Lehetséges, hogy a bágyogi plébánia az első korszakból származik. A temető a templom körül terült el 1804-ig, ma a falun kívüli területen található.
A szováti templom1795 és 1804 között épült Fengler József püspök idején. A templom szintén a barokk stílus jegyeit viseli magán, védőszentje Mária Magdolna.
A szabadságharc sem múlt el nyomtalanul a két község életében. A harcokban a falvak 18 honvédje vett részt.
A kiegyezés utáni korszakban, 1872-ben épült Bágyogon az egytantermes iskola.
Az I. világháborúban a két település lakosai közül 61-en haltak hősi halált.
1941-ben került sor a két község első egyesítésére. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, a két község 1945-ben ismét szétvált.
A második világháború újra áldozatokat követelt a falvaktól: 64 katonai és 3 polgári személy esett áldozatul a harcoknak. Az áldozatok nevét az utókor kőbe véste, s minden évben megemlékezik róluk.
A második világháború elmúltával ismét fejlődés következett. A két község teljesen összeépült, köztük csak a Kepési csatorna (a "Nagyárok") képez természetes választóvonalat. A két községet – Bágyogot és Rábaszovátot – 1950. szeptember 1-én ismét összevonták, s a település új neve Bágyogszovát lett.
A községek gazdálkodásában mindig a mezőgazdaság dominált.
Fő terményük sokáig a búza, a cukorrépa és a burgonya volt. A két világháború között az állattenyésztés tett szert nagyobb jelentőségre: szarvasmarhát, juhokat, lovakat is tenyésztettek.
Az 1950-es években termelőszövetkezet alakult, amely főként szarvasmarha- és sertéstenyésztést, illetve gabonatermesztést folytatott. A szövetkezet 1992-ben szűnt meg.
Ma a falu határát magángazdák művelik, akik kertészeti növényeket is termesztenek: uborkát, paradicsomot, paprikát.
20-21. századi bágyogszováti kronológia
1905: emeletes iskolát építenek Rábaszováton 1927: megépül a falut a Győr-Sopron közti országúttal összekötő kövesút 1930: iskola épül Bágyogon 1934: bevezetik a villanyt 1939: 128 méteres mélyfúrású kút létesül Rábaszováton 1941: Bágyog és Rábaszovát egyesül 1942: megindul a 6 osztályos elemi iskola 8 osztályossá való átszervezése, ami teljesen csak 1946-ra valósul meg 1945: a korábbi két község újra szétválik 1950: járdák épülnek minden utcában, indul a „Fakarusz”-járat, később autóbusz 1950: újra összevonják a két községet 1950: mélyfúrású kút készül a bágyogi falurészen is (54 méter mély) 1952: Bágyogszováton 17 taggal termelőszövetkezet alakul (a tagság nagy részének nem volt saját földje, összes területük 27 hektár volt) 1954: járási bajnokságot nyer a futballcsapat 1956: tiltakozás a beszolgáltatás ellen, a községházán papírokat égetnek 1956: 64 fő elindul új hazát keresni 1959: két termelőszövetkezet alakul 1962: a két termelőszövetkezet Rábaköz Tsz. néven egyesül a bodonhelyivel (állományi létszáma 350 fő körül) 1960: az 1927-ben épített kövesutat szélesítik, portalanítják 1960 körül: a kézi aratást felváltja a kombájn 1966: átadják a művelődési házat 1975: járási bajnokságot nyer a futballcsapat 1980: központi iskola épül a művelődési ház mellett 1981: hősi emlékmű avatása a II. világháború 64 helyi áldozatának tiszteletére 1984: teljesen új sportöltöző, szertár kerül átadásra 1985: felújított, kibővített óvodaépület készül el 1989: átadják az új egészségügyi intézményt 1990: megépül a vezetékes ivóvízhálózat 1990-es évek: megépül a vezetékes gázrendszer, kiépül a telefonhálózat, megkezdődik a rendszeres szemétszállítás 1990: megyei bajnokságot nyer a női kézilabdacsapat 1992: megkezdődik a termelőszövetkezet felszámolása, mivel a nagy bankhitelt a tsz. már nem tudja kezelni 1993: ismét rendezik a földtulajdont, mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők kezdik el működésüket 1995: a Dunántúl-szerte ismert női kézilabdacsapat bajnokságot nyer az NB II-ben 1997: járási bajnokságot nyer a futballcsapat 2008: az egykori tejcsarnok helyén falumúzeum nyílik 2009: megkezdi működését a www.bagyogszovat.hu weboldal 2009: társadalmi összefogással megújul az artézi kút 2010: uniós támogatással közpark és kútház épül 2011: az egykori tűzoltófecskendő fölé társadalmi összefogással tető kerül 2013: a megyei bajnokság III. osztályában bajnok lesz a futballcsapat 2013: uniós támogatással szabadtéri lőtéri épület készül 2014: a körzeti bajnokság aranyérmese lesz a tekecsapat 2014: megnyílik a tájház 2015: ismét aranyérmes lesz a tekecsapat 2016: megújul az 1929-ben épített községháza 2016: újabb aranyérmet szerez a tekecsapat 2016: „büszkeségpont” létesül az 1956-os forradalom tiszteletére
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Knoll Gyula (KDNP-FKgP) 1994–1998: Tóth Zoltán (független) 1998–2002: Tóth Zoltán (független) 2002–2006: Takács Csaba (független) 2006–2010: Takács Csaba János (független) 2010–2014: Horváth László (független) 2014–2019: Horváth László (független) 2019–2024: Nagyné Molnár Ildikó (független) 2024– : Nagyné Molnár Ildikó (független)
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,1% (12,1% nem nyilatkozott).Bágyogszovát Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, szlovénnek és horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 2,6% református, 2,1% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).Bágyogszovát Helységnévtár
Híres személyek Bágyogon született 1697-ben Foky Benedek szent Benedek rendi szerzetes, vasvári káptalani kanonok, prépost, tatai címzetes apát.
Nevezetességei Szent Márton templom (a bágyogi falurészen) (1768 – 1772) (A templom a Szent Márton európai kulturális útvonal egyik állomása.http://viasanctimartini.eu/gyalogos-utak) Falumúzeum Tájház Mária Magdolna római katolikus templom a szováti falurészen (1795 – 1804)
Jegyzetek
Helyi civil szervezetek
Bágyogszovátért Egyesület Bágyogszováti Lövészklub Bágyogszováti Polgárőr Egyesület Bágyogszováti Sportegyesület Bágyogszováti Starlight Dance SE Bágyogszováti Tűzoltó Egyesület Borostyán Nyugdíjas Klub Máltai Szeretet Szolgálat helyi csoportja Vöröskereszt helyi szervezete ROZMARING Hagyományőrző Néptánc Együttes
További információk
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:Magyarország megszűnt településegyesítései Kategória:A Rábaköz települései