Az Oszmán Birodalom, ill. Törökország történelmi eseményei, a legfontosabb évszámok szerint, a törökök Anatóliába történő bevándorlásától napjainkig.

11. század 1071: a malazgirti csatában I. Alparszlán szeldzsuk uralkodó legyőzi a bizánciakat, létrejön az Ikóniumi Szultánság Konya központtal 1084: Antiókhia meghódítása 1092: I. Kilidzs Arszlán trónra lépése 1097: dorylaeumi csata

12. század 1107: I. Kilidzs Arszlán meghódítja Moszul városát 1147: a második dorylaeumi csata III. Konrád és Rukn ad-Dín között, az utóbbi győzelmével 1176: müriokephaloni csata 1190: Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes a harmadik keresztes háborúban belefullad a Szalef (Kalikadnosz) folyóba.

13. század 1207: Antalya meghódítása, a szeldzsukok elérik a Földközi-tengert 1221: Alanya meghódítása Alaaddín Kejkubad által 1240: Diyarbakır elfoglalása 1299: II. Oszmán, egy északnyugat-anatóliai szultánság feje létrehozza az Oszmán Birodalom alapjait.

14. század 1325: az ottománok elfoglalják Bolu városát 1326: I. Orhán trónra lépése 1329: a maltepei (pelekanoni) csata Bizánc és az ottománok között, utóbbi győzelmével 1338: Nicomedia meghódítása 1351: az oszmánok átkelnek a Dardanellákon, majd Çimpe várát megszállják 1355: az ihtimani csata a bolgárok és az ottománok között, utóbbi győzelmével 1359: I. Murád szultán trónra lépése 1362: Filibe (Philippopolis) elfoglalása 1364: az első Marica menti csata 1365: I. Murád szultán Trákiában elfoglalja Hadrianopolis bizánci várost. 1368–1453 között ez a város az Oszmán Birodalom székvárosa. 1369: török invázió Bulgária ellen 1371: a második Marica menti csata a szerbek és a törökök között, utóbbi győzelmével 1382: Szófia elfoglalása 1389: a rigómezei győzelem következtében oszmán megszállás alá kerül a középkori Szerbia. 1396: a nikápolyi csata, Bulgária elfoglalása

15. század 1402: az ankarai csata a törökök és a Timur Lenk vezette mongolok között, utóbbi győzelmével 1413: az oszmán interregnum vége, I. Mehmed trónra lépése 1416: török-velencei tengerészeti egyezmény 1444: a várnai csata Hunyadi János és II. Murád seregei között, utóbbi győzelmével 1448: a második rigómezei csata 1453: II. Mehmed szultán elfoglalja Konstantinápolyt, szétzúzva a Bizánci Birodalmat. A Birodalom székhelyét a szultán Konstantinápolyba helyezi. 1456: Nándorfehérvár sikertelen ostroma miatt az oszmánok észak-balkáni előrenyomulása átmenetileg lelassul. 1461: a Trapezunti Császárság meghódítása 1463: Bosznia meghódítása 1479: kenyérmezei csata

16. század 1514: csáldiráni csata a Szafavida és az Oszmán Birodalom között, az utóbbi győzelmével 1517: Egyiptom és Szíria oszmán uralom alá jut. 1521: Nándorfehérvár elfoglalása 1522: Rodosz szigetének elfoglalása 1526: mohácsi csata 1529: a törökök Bécset ostromolják 1541: a törökök csellel elfoglalják Buda várát 1552: „Egri csillagok” 1570: az Oszmán Birodalom elfoglalja Ciprust és Tuniszt 1571: a lepantói csata 1596: a mezőkeresztesi csata

17. század 1669–1672: Kréta és Podólia elfoglalásával az Oszmán Birodalom eléri legnagyobb területi kiterjedését. 1683: Bécs második sikertelen ostroma és a kahlenbergi vereség megállítja az európai oszmán terjeszkedést. A Szent Liga háborúiban a keresztény koalíció kerekedik felül. 1699: a karlócai béke jelzi az oszmán terjeszkedések végét Európában.

18. század 1718: pozsareváci béke, a Tulipán-korszak kezdete 1727: Ibrahim Müteferrika, az első török nyomda magyar származású megalapítója, egy évvel később: Van Kulu szótár 1730: Halil Patrona lázadása, III. Ahmed detronizálása, a Tulipán-korszak vége 1739: belgrádi béke 1774: Az orosz–török háború (1768–74) lezárása a kücsük-kajnardzsi békekötéssel 1795: az első újság megjelenése az Oszmán Birodalomban

19. század 1839–1876: a tanzimat, az oszmán reformkorszak 1856: a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés 1876: az első oszmán alkotmány 1877–1878: az első oszmán parlament megalakulása és feloszlatása

20. század 1908: az ifjútörökök kényszerítik II. Abdul-Hamidot a parlament összehívására, az ifjútörök uralom kezdete 1912–1913: az Oszmán Birodalom vesztesként kerül ki a Balkán-háborúkból 1914: az Oszmán Birodalom belép az első világháborúba Németország oldalán 1915: Gallipoli ostroma, ekkor tűnik ki katonai képességeivel Mustafa Kemal; az örmény népirtás kezdete 1918: a mudroszi fegyverletétellel véget ér az első világháború az oszmánok számára 1919: megkezdődik a török függetlenségi háború 1922: a török seregek sikeresen kiűzik a görög hadsereget Anatóliából 1923: a lausanne-i békeszerződés kijelöli Törökország határait, melyek lényegében megegyeznek a mai határokkal; kikiáltják a Török Köztársaságot, amelynek első elnöke Mustafa Kemal Atatürk lesz 1924: a kalifátus eltörlése 1938: Atatürk halála, İsmet İnönü elnökségének kezdete 1939: a második világháború kezdete, melyben Törökország semleges marad 1945: Törökország formálisan hadat üzen Németországnak és Japánnak, így az ENSZ alapító tagjává válhat; a Szovjetunió megszakítja baráti kapcsolatait Törökországgal 1946: megalakul a Demokrata Párt, az egypártrendszerben kormányzó Köztársasági Néppárt első ellenzéke 1947: a Truman-doktrína segítséget nyújt Törökországnak a Szovjetunióval szemben 1950: a Demokrata Párt nyeri az első szabad választásokat, a miniszterelnök Adnan Menderes, a köztársasági elnök Celal Bayar 1952: Törökország a NATO tagja lesz 1955: a ciprusi válság kezdete 1960: Ciprus önállósodása; katonai puccs Törökországban 1961: Adnan Menderest két társával együtt İmralı börtönszigetén felakasztják 1963–1964: ENSZ békefenntartók érkezése Ciprusra; Törökország és az Európai Gazdasági Közösség társulási szerződést köt 1971: a török hadsereg memorandumot küld a kormánynak, Süleyman Demirel lemond, a hadsereg Nihat Erimet ülteti a miniszterelnöki székbe 1973: İsmet İnönü halála 1974–1975: török csapatok szállnak partra Cipruson, a Zöld vonal létrejötte 1980: a török hadsereg átveszi a hatalmat, a pártok feloszlatása 1982: új alkotmány elfogadása, Kenan Evren tábornok kerül az államfői székbe 1983: Turgut Özal pártja nyeri a választásokat, gazdasági fellendülés 1987: Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez 1995–1996 Tansu Çiller korrupciós botrányai; vámunió az Európai Unióval 1997: „posztmodern puccs”, a hadsereg megkezdi a közélet megtisztítását az „iszlámistáktól” 1999: elfogják a terrorista PKK vezetőjét, Abdullah Öcalant; az Európai Tanács elismeri Törökország csatlakozási kérelmének jogosságát 2000: Ahmet Necdet Sezer kerül a köztársasági elnöki posztra, politikai és gazdasági válság

21. század 2001: Ergenekon-ügy 2002: Az AKP nyeri a választásokat 2003: Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök lesz 2004: referendumban a törökök elfogadják Ciprus újraegyesítésének tervét, a ciprusiak azonban elutasítják 2005: megkezdődnek az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások 2007: tüntetések közepette Abdullah Gült választják meg köztársasági elnöknek 2009: Örményország és Törökország külügyminiszterei Zürichben aláírják a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét előirányzó egyezményt 2011: Egy televíziós beszélgetés keretében Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök hivatalosan is bocsánatot kér a kurdoktól az 1936 és 1939 között elkövetett dersimi mészárlás miatt, mely során a török hadsereg több mint tizenháromezer embert bírósági eljárás nélkül kivégzett 2013: Tüntetések Törökországszerte a Recep Tayyip Erdoğan kormányához köthető korrupció miatt 2014: Recep Tayyip Erdoğant elnökké választják. 2016: 2016. július 15-én katonák egy csoportja puccsot kísérelt meg a kormány ellen, ami kudarcba fulladt. 2016: Gazdasági válság kezdete

Jegyzetek

Források

Békési B. István: Törökország. Panoráma útikönyvek, Budapest, 1983.

évszámok