Anhur (ỉn-ḥr.t,, I., p.91 görögösen Onurisz) ókori egyiptomi istenség. A háború és vadászat ősi istene, szülőhelye Felső-Egyiptom, közel Abüdoszhoz. Nevének jelentése: „Aki elhozza a Távollevőt”. Ez abból a mítoszból eredhet, amelyikben visszahozza Núbiából „a Nap szemét”; ezt a titulust több istennő is viseli, Anhur esetében Mehit oroszlánistennőről van szó, aki ezután a felesége lesz. A történet hasonlóságot mutat azzal, amikor Su visszahozza hitvesét, Tefnutot Núbiából, de Anhur neve azt mutatja, az övé lehetett az eredeti.Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. , p.118 (Lásd még: Napszem-mítosz.)
Anhur eléggé összetett istenség, tollai Montuval, Szopduval és Hórusszal hozzák összefüggésbe, Suval pedig gyakran egylényegűnek gondolták. Anhurt Ré fiának is hívták. A görögök saját hadistenükkel, Arésszal tartották azonosnak. A rómaiak is tisztelték, Tiberius császárt Kom Ombóban Anhur jellemzőivel ábrázolják.
Ikonográfiája Legtöbbször szakállas emberként ábrázolták, vagy lándzsával, amit mindkét kezével fog, vagy egyik kezében felemelt lándzsával, a másikban kötéllel, amivel elfogja oroszlánforma feleségét, Mehitet. Rövid parókát visel, rajta ureuszt és két vagy négy tollat.
Kultusza Eredeti kultuszközpontja a felső-egyiptomi Abüdosz mellett, Thiszben volt, később a alsó-egyiptomi Szebennütoszban, ahol vagy egymagában, vagy Su egy aspektusaként tisztelték. Itt álló templomát Anhur-Su tiszteletére építtette fel II. Nektanebó. Amulettjei időnként előkerülnek későkori temetkezésekből.
Ismert főpapjai Amenhotep, IV. Thotmesz idején. Amenhotep felesége, Henut Anhur énekesnője volt, fiaik, Hat és Kenna őfelsége harci kocsihajtói. A British Museumban lévő sztéléről ismertek (EA 902).Topographical Bibliography Vol VIII, Elérve innen: Griffith Institute website May 2010 HoriKitchen, K.A., Rammeside Inscriptions, Translated & Annotated, Translations, Volume III, Blackwell Publishers, 1996 Minmosze, Hori és felesége, Inti fia. II. Ramszesz alatt élt. Anhurmosze, Merenptah idejéből.Porter and Moss Topographical Bibliography; Volume V Upper Egypt Griffith Institute Szisepszet, III. Ramszesz idejéből. Harsziésze, egy abüdoszi osztrakonon említik.
Források
Kategória:Egyiptomi istenek Kategória:Háborúistenek Kategória:Totemisztikus istenek