Balatonendréd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Fekvése Balatonendréd a Balaton déli partjától 5 kilométerre fekszik, Siófok és Zamárdi közvetlen szomszédságában, Budapesttől mintegy 120 kilométerre. A Balatonboglári borvidék része.
Az M7-esről közvetlen lejárat vezet a faluba, a tó felől pedig Zamárdiból ágazik el az az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk. 2012 óta már déli irányból, Lulla, és azon keresztül Tab felől is elérhető, a 6501-es úton. Keleti szomszédjával, Ságvárral csak egy földút köti össze.
Vasútja nincs, a közösségi közlekedést autóbuszjáratok biztosítják.
Története A település területén feltárt legrégibb lelet: a régészek a Karancsó-hegyen egy honfoglalás kori lovas sírjára bukkantak.
A falunak az Endre-András névből eredeztetett nevét tartalmazó legrégibb oklevél 1082-ből maradt fenn. A település védőszentje is Szent András.
Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka volt. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adományozta.
A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát is megerősítették. A megszállók kiűzésekor a menekülő törökök állítólag a Várcsige-hegy oldalába ásták el kincseiket, de azokat azóta is hiába keresik. A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa-hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda-hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.
A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon.
Az 1591/1593-tól 1606-ig tartó 15 éves háborúban valószínűleg teljesen elpusztult, de a következő száz évben újra benépesült, és gyarapodott.
A 18. század közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza lakosai a református hitről a római katolikusra. Iskolája már a 17. században is volt, de a 18. század végén egy újabbat építettek, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.
A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el; emléküket 1993 óta emlékmű őrzi a településen.
1948-ban termelőszövetkezet alakult, amely 8 évig, 1956-ig működött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc, Somogy egykori főispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a főispánnal együtt külföldre menekültek, míg a többiek közül nem egyre börtön és meghurcoltatás várt.
Az újabb, 1959-es tsz-alakítás az ipar fejlődését is elősegítette. Addig a lakosság több mint háromnegyede a mezőgazdaságból élt. Az 1960-as években szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közművelődés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új művelődési ház épült.
1970-ben Endréd Zamárdi társközsége lett. A társközségi szerepkör hatására lelassult az előző években elért fejlődés. Az 1980-as évektől kezdve ennek ellenére is folyamatosan nőni kezdett a lélekszám, és új lakóteleppel bővült a település. A Zamárdi felé eső területen 86 telket parcelláztak.
1985-ben érdekképviseleti szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bővítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg újra. Először a körjegyzőséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.
Közélete Polgármesterei 1990–1992: Varga László (FKgP) 1992–1994: Kusz József 1994–1998: Késmárki Tibor (független) 1998–2002: Késmárki Tibor (független) 2002–2006: Késmárki Tibor (független) 2006–2010: Késmárki Tibor (független) 2010–2014: Késmárki Tibor (független) 2014–2019: Késmárki Tibor (független) 2019–2024: Késmárki Tibor (független) 2024– : Kránitz Zoltán (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 12,5%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,7% (21,7% nem nyilatkozott).Balatonendréd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek és románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 10,1% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).Balatonendréd Helységnévtár
Nevezetességei Kájel Csipkeház (jelenleg nem látogatható) Római katolikus templom (műemlék) Református templom (műemlék)
Itt születtek, itt éltek Kájel Endre (1881-1955) református lelkész Vidovics Ferenc (1900–1976), Somogy megye egykori főispánja (1946–1947) Horváth Gyula (1953), a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója (1996–2013).
Jegyzetek
További információk Tudtad, hogy a brit királynő által viselt endrédi csipkét ma is technikaórán készítik? Kájel csipkeház Geoláda Balatonendréden A balatonendrédivel szoros kapcsolatban álló szentesi csipke
Kategória:Somogy megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Somogy vármegye települései