bélyegkép|jobbra|200px
A bóbitás szarvas (Elaphodus cephalophus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Az Elaphodus emlősnem egyetlen képviselője és az egyetlen recens faj a Muntiacini nemzetségben, amelyik nem a Muntiacus nembe tartozik. Amint a muntyákszarvasok, a bóbitás szarvas is korábban a muntyákszarvasformák (Muntiacinae) alcsaládjának volt a része.
Előfordulása, élőhelye A faj elterjedési területébe beletartozik Kína déli része (elsősorban Tibet, valamint Csöcsiang és Fucsien tartományok), valamint Mianmar északi területei.
Hegyvidéki erdők lakója, egészen 4500 méteres tengerszint feletti magasságig előfordul. A sűrű, dús aljnövényzetű erdőket kedveli.
Alfajai Négy elismert alfaja van:
Elaphodus cephalophus cephalophus Milne-Edwards, 1872 – Kína déli része (Csinghaj, Szecsuan, Kujcsou tartományok és Jünnan északi része) és Mianmar északkeleti területei Elaphodus cephalophus fociensis Lydekker, 1904 - Kína déli része Elaphodus cephalophus ichangensis Lydekker, 1904 – Közép- és Dél-Kína (Sanhszi, Hupej tartományok és Szecsuan keleti része) Elaphodus cephalophus michianus Swinhoe, 1874 – Kína délkeleti része
Megjelenése Az állat fej-törzs-hossza 110-160 centiméter, farokhossza 7-15 centiméter, marmagassága 50-70 centiméter, a bak szemfog hossza legfeljebb 2,5 centiméter (a sutának is van félcentiméteres szemfoga) és testtömege 15-50 kilogramm.
Az állat egész testét-a fülét kivéve-rövid, puha szőr fedi. A szőrzet színe sötétbarna vagy szürkésbarna. Ajkai, fülének hegye, farkának alsó fele és egyes egyedeknél a szem környékén a szőr fehér. Nevét a feje búbján látható egészen sötétbarna, akár 17 centiméteresre is megnövő szőrbóbitáról kapta. Agancsokat csak a hímek viselnek, de azok is annyira rövidek, hogy többnyire ki sem látszanak a szőrbóbitából.
A közeli rokon muntyákszarvasoknál testesebb és magasabb faj. Ezen kívül fő elkülönítő bélyegei a rövidebb szemfogak és az agancs alján levő rózsatő is rövidebb.
Életmódja Általában éjszaka aktív faj. A bóbitás szarvas igen territoriális, lakókörzetét a betolakodó fajtársakkal szemben hevesen védelmezi. A harcok során nemcsak kis agancsukat, hanem főképpen éles, megnyúlt szemfogaikat vetik be a bakok, amelyekkel véresre tudják harapni ellenfeleiket. Az egyedek egymással kutyaugatáshoz hasonló hangokkal tartják a kapcsolatot, továbbá farkuk felemelésével az alsó fehér rész kivillantásával is kommunikálnak. Tápláléka levelekből, gyümölcsökből, fakéregből és gombákból áll.
Szaporodása A bak csak a párosodási időszakban szegődik a sutához néhány hétre. Az ivarérettséget 6-12 hónaposan éri el. A párzási időszak egész évben, de mindenekelőtt januárban és februárban van. A vemhesség 180 napig tart, melynek végén, a nőstény 1 ritkábban 2 gidát ellik. Születésekor a gida 1 kilogrammos, anyja 3 hónapig szoptatja és a következő ellésig maga mellett tartja.
Természetvédelmi helyzete A faj pontos természetvédelmi helyzete nem tisztázott. Az 1993-as állománybecslés szerint Kínában nagyjából 500 000 egyede élhetett. Állományait azóta átfogóan nem vizsgálták. Az élőhelyén tapasztalható erdőirtások miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „mérsékleten veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt. Európában csak 14 állatkertben tartják, Magyarországon sehol sem.
Források
Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, . Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Fordítás
További információk A faj adatlapja az Ultimate Ungulate honlapján (angol)
Kategória:Szarvasformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Monotipikus taxonok Kategória:Az indokínai erdő emlősei Kategória:Közép-Kína emlősei