Balatonszárszó (németül: Sarßau) nagyközség Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Nevének eredete Egy elmélet szerint Szárszó neve feltételezhetően az 1082-ből ismert szárazaszó (száraz völgy) szóból ered, amelyet akkor Zarrosozow alakban írtak. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. Ezen elmélet tarthatatlanságára Bakay Kornél mutatott rá. „Szár-aszó”-t (Balatonszárszó nevét) például kiszáradt völgyként magyarázzák, holott az aszó (Ozofeu, 1055)Szabó Dénes, A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 5 (1954) 31. nemcsak kiszáradó völgyet, hanem patakot is jelent, mégpedig olyan völgyben folyó patakot, amely esős időben és olvadáskor keletkezik. Vagyis: a száraz völgy értelmezést a nyelvi adatok egyáltalán nem támogatják. De nem helyes a szár jelző (Száros aszó, 1082) értelmezése semMagyarország Városai és Vármegyéi (MVV). Somogy vármegye. Szerkesztette: Csánki Dezső. Budapest, é.n. 23-24. (...) mert a somogyi Balaton-parton szép fenyő, nyár, platán, juhar, fűzerdők sorakoznak, nádasok és lápos térségek között(...)".dr. hist. Bakay Kornél: A titokzatos Fehér Magyarország. Zsarátnok magazin 67. 20. old.
Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szárszó neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Somogyban a Szárszó nevü helység a vidékiek hagyományos értelmezése szerént am. Szár-tó, száraz tó.”
Mások szerint a település névadója Szár László Árpád-házi herceg, akit egyesek Koppány vezérrel azonosítanak.
Fekvése, megközelítése bélyeg| bal|400px Balatonszárszó Somogy vármegye északi részén, a Balaton déli partján található. Szomszédos települései keletről Balatonföldvár, nyugatról Balatonőszöd és Balatonszemes, míg délről Szólád.
A településnek saját lehajtója van az M7-es autópályáról, valamint áthalad rajta a 7-es főút és a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal; utóbbinak egy állomása van itt, Balatonszárszó vasútállomás. Déli szomszédai, Szólád, Teleki, Kötcse és Nagycsepely felé a 65 102-es út ágazik ki a 7-es főútból.
A település a Balatonboglári borvidék része.
Története bélyeg|bal|200px|Szár László (976 k.–1029) Árpád-házi herceg mellszobra Balatonszárszón (Torma János szobrászművész alkotása)
A terület már az újkőkorszakban is lakott volt, s attól kezdve valamennyi korból találtak több-kevesebb régészeti emléket.
Első írásos említése 1082-ből maradt fenn Zarrosozow írásmóddal, de az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A 19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.
Balatonszárszó múltjának megismeréséhez jelentősen hozzájárult 2001-ben az M7-es autópálya akkor tervezett nyomvonalának régészeti feltárása. Az ásatások során felszínre kerültek a középkori falu emlékei, a település 13. században épült és a 18. század végéig álló templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében, a török hódoltság korában többször is szinte teljesen elnéptelenedett ún. Kiserdei-dűlőben temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban.
Szárszó a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. Az oktatás a katolikus iskolában 1743-ban, a reformátusban pedig 1800-ban kezdődött. A klasszicizáló stílusú református templom1843-ban épült.
Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült Déli Vasút – bár megállója egy ideig Szemesen volt –, valamint a század végén kibontakozó balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult meg a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is volt már a kisközségben.
Az első világháború 50 szárszói áldozatot követelt.
1923-ban megalakult a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, és 1930-ban megnyílt a gyógyszertár is.
1928-tól 1951-ig a Soli Deo gloria Diákszövetség szervezésében minden nyáron Szárszói Konferenciát tartottak, amelyen fiatalok ezrei fejthették ki a nemzet szellemi életével kapcsolatos gondolataikat.
1937. december 3-án (máig tisztázatlan körülmények között) a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra egy vonat József Attilát.
1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája a magyarság helyzete, esélyei, jövője volt a világháború után.
A második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.
1947-ben nyílt meg a faluban az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, amely 1961-ben költözött át mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot.
A települést 1973-ban nagyközséggé avatták.
Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, s ezzel kijutott az ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 nemzetközi versenyre, amelyen a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.
József Attila és Balatonszárszó Balatonszárszó neve összefonódik a költő halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra az egykori Horváth-panzió épületébe, amelyben akkoriban a nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen..., Karóval jöttél..., Ime, hát megleltem hazámat...). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születésének évfordulóján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illő kiállítást avattak fel az épületben.
Zenés Vers Hete József Attila halálának 70. évfordulóján (2007) az önkormányzat – hagyományt teremtő szándékkal – fesztivált indított, melynek célja a magyar irodalom verskincsének zenés formában történő megszólaltatása. A fesztivál 2008-ban egybeesett a „43-as Szárszói Találkozó” 65 éves jubileuma alkalmából rendezett 'Szárszói Találkozó – Jubileum 65' elnevezésű konferenciával, amelyen neves közéleti és tudományos személyiségek (Matolcsy György, Gazsó Ferenc, Bognár László, Wittner Mária, Orbán Viktor) is részt vettek.
„Vers utca” Balatonszárszón A 2016-os „Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése” című pályázat keretében 2020 nyarán megvalósult a „Vers utca” elnevezésű, interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt.
Három kültéri hangbokszos versmegálló és további öt versmegálló létesült, amelyek egy-egy tematika köré csoportosítva mutatják be a magyar költészet szépségeit. Olvashatók és meghallgathatók többek közt József Attila, Babits Mihály, Kányádi Sándor, Illyés Gyula, vagy éppen Faludy György, Fodor András, Rónay György, Csukás István, Kemény Zsófia költeményei.
Az egykori balatonszárszói kisdiák, b. Gyarmati László író-költő ötlete alapján megvalósult tematikus sétaútvonal egyedülálló élményt nyújthat mindazoknak, akik a versekben szellemi-lelki feltöltődést keresnek, örömüket lelik. A projekt oktatási szempontból is említésre méltó, a településre látogató diákcsoportok akár rendhagyó irodalomóra keretében is felhasználhatják a sétautat, amely a gyerekektől az idősekig mindenkihez szól. A József Attila Emlékházzal, a József Attila Művelődési Házzal, a József Attila Általános Iskolával és a Csukás Színházzal karöltve így válhat Balatonszárszó a József Attila-kultusz és az irodalmi hagyományok valódi őrzőjévé.
Balatonszárszó – Vers utca – állomások és témák 1. József Attila Emlékház: Ars Poetica/Képversek
2. Erzsébet park: Hangulatok
3. Óratér: Extravaganza
4. Szökőkút: Szárszó/Idő
5. Piac: Asztali örömök
6. Zenepavilon: Balaton
7. Csukás Színház: Hetedhét országon is túl...
8. Tóparti park: Legendás versek
Versmondó verseny József Attila születésnapján A költő születésnapján, a magyar költészet napján a József Attila Általános Iskolában több évtizede rendeznek a diákok számára országos hírű versmondó versenyt, amelyen kortárs írók, költők is részt vesznek. A verseny 2020-ban elnyerte a Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is.
Szárszói találkozók Balatonszárszó múltjának felvázolásából nem maradhat ki annak a „Telepnek” a története sem, amely a község területén 1928 és 1951 között minden nyáron fiatalok ezreit fogadta konferenciákon, s helyszíne volt többek között az 1943-as Magyar Élet konferenciának is. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a dicsőség) Diákszövetsége 1928-ban vásárolta meg a Nefelejts-villát, majd további vásárlásokkal bővítette a területet, ahol nyaranta a konferenciákat tartották. A legnagyobb hangsúly minden évben az egyetemisták, főiskolások konferenciáira esett. Előadóik között püspökök, egyetemi professzorok, írók, lelkészek is voltak.Az ifjúság az új magyar szellemért. – Magyar Élet Tábor1943 augusztusában (23-29-ig) a Magyar Élet Könyvbarátainak társasága a Soli Deo Gloria szövetséggel közösen rendezte a szárszói Magyar Élet Tábort, amelynek fő témája a magyar társadalom és gazdaság háború utáni kérdéseinek megvitatása volt. A 600 fős küldöttséget az értelmiségi református ifjúság mellett a katolikus fiatalok, írók és költők valamint a parasztság és a munkásság képviselői alkották. A legnagyobb vitát Németh Lászlónak a harmadik oldalról vagy harmadik útról tartott előadása váltotta ki. (A harmadik oldal lényegét Németh már korábban foglalta össze: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik párt szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki, és azt kérdezi: Nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harmadik oldal.”) bélyegkép|250px|Szárszó 1993 Konferencia Püski Sándor az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére 1993. augusztus 24–25-én jubileumi találkozót szervezett. A találkozón jelen volt Püski Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Szűrös Mátyás, Jobbágyi Gábor, Surján László, Tábori László, Bégány Attila, Füzessy Tibor és Elekes Andor is. A balatonszárszói önkormányzat 2000-ben szobrot állított a konferencia emlékére. A „Telep” helyén ma a 2004-ben átadott Soli Deo Gloria Református Konferenciaközpont áll.
1993 óta Szárszói találkozó néven itteni kertjében értelmiségi találkozót rendez Farkasházy Tivadar humorista, lapszerkesztő is (a rendezvény csak 2004 és 2012 között szünetelt). A találkozó célja némileg hasonló a korábbiéhoz, miszerint a közélet legkülönbözőbb területeit, azaz a politika, a gazdaság, a társadalomtudományok és a művészeti élet meghatározó szereplőit egy fedél alá hozza, hogy közöttük párbeszéd alakulhasson ki a hazai politikai és társadalmi problémák legfontosabb kérdéseiről. A házigazda ugyanakkor már az első találkozó előtt tisztázta a református telep vezetőivel, s feljebbvalóikkal, hogy esze ágában sincs a '40-es évek több itteni híres tanácskozásának folytatójaként feltűnni, de ha már a sors úgy hozta, hogy Szárszó volt a helyszíne a népi írók összejöveteleinek és József Attila utolsó nyarainak, napjainak is, akkor talán mások is elgondolkodhatnak itt az ország helyzetéről, sorsáról, jövőjéről. A korábbi találkozóval egybeeső helyszín választása egyébként nem volt szándékos, a humorista családja akkor már sok évtizede tulajdonosa volt a Soli Deo Gloria szomszédságában lévő teleknek, és ott minden évben hónapokat töltött.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bereczk Gyula (független) 1994–1998: Bereczk Gyula (MSZP) 1998–2002: Bereczk Gyula (MSZP) 2002–2006: Bereczk Gyula (MSZP)