Balatonudvari község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.
Fekvése Az apró nyaralófalu a Balaton északi partján, a Balaton-felvidék középső részén helyezkedik el, a térség legnagyobb városának számító Balatonfüredtől 10 kilométerre nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában. Különálló településrésze a központtól nyugati irányban fekvő Fövenyes üdülőterület.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pécsely, északkelet felől Örvényes, délnyugat felől Balatonakali, nyugat felől Dörgicse, északnyugat felől pedig Vászoly. A településhez tartozó vízterületek érintkeznek még kelet felől Tihany, valamint délkelet felől a túlparti Balatonföldvár és dél felől Balatonszárszó vízterületeivel is.
Megközelítése A településen északkelet-délnyugati irányban végighalad a 71-es főút, így közúton ezen közelíthető meg Budapest irányából éppúgy, mint Keszthely vagy Tapolca felől is. A szomszédos települések közül Vászollyal egy számozatlan, alsóbbrendű út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 29-es számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Balatonudvari megállóhely a község központjában, melynek közúti elérését önkormányzati utak teszik lehetővé. Fövenyes településrésznek is van önálló vasúti megállóhelye, de Fövenyes megállóhely már közigazgatásilag Balatonakali területén helyezkedik el.
Története
A település Szent István király korától az 1945-ös megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepel, de egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisítottMarton Jenő: Balatonudvari története, Kiadó: Balatonudvari Önkormányzat, 1999 ISBN 963-03-9494-4) oklevél már tartalmaz Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első fennmaradt okleveles említésében Vduory alakban szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé volt egészen a 20. századig.
A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült Szent Antal-telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben pedig a Fövenyes nevet kapta.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vörösné Szita Edit (független) 1994–1998: Teklovics László (független) 1998–2002: Teklovics László (független) 2002–2006: Teklovics László (független) 2006–2010: Teklovics László (független) 2010–2011: Szabó László (független) 2011–2014: Szabó László (független) 2014–2019: Szabó László (független) 2019–2020: Szabó László (független) 2022–2024: Sötét György (független) 2024– : Sötét György (független)
A településen 2011. november 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A hivatalban lévő polgármester elindult a választáson és meg is erősítette pozícióját.
2020. november 22-ére ismét időközi polgármester-választást írtak ki a községben, mert a falut akkor már 10 éve vezető Szabó László 2020. szeptember 3-án lemondott posztjáról.Jegyzőkönyv a Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2020. augusztus 13. napján de. 10.00 órakor megkezdett rendkívüli nyílt üléséről A koronavírus-járvány kitörésekor elrendelt korlátozások azonban nem tették lehetővé a választás megtartását a kitűzött időpontban, s újabb időpontot is csak a veszélyhelyzet feloldását követően lehetett kiírni, ezért az új polgármester megválasztására végül csak 2022. május 8-án kerülhetett sor.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 2,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 12,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,8% (28,1% nem nyilatkozott).Balatonudvari Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,6% bolgárnak, 0,3% szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 12,2% református, 0,6% evangélikus, 0,3% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).Balatonudvari Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|250px|A temető egyik sírköve
Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A több mint hatvan ilyen sírkő mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében). A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe; a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható. Szent Márton-templom – római katolikus templom (a helyén állt középkori templomot 1840 táján építették át klasszicista stílusban)
Képgaléria
Testvértelepülések Foktő, Magyarország
Érdekességek Jól felismerhetően Balatonudvari területén (elsősorban a Vászolyra vezető országút térségében) vették fel a 2022-ben bemutatott, története szerint túlnyomórészt Balatonfüreden játszódó (és jobbára ott is forgatott) Nyugati nyaralás című játékfilm több jelenetét.
Források Eötvös K. (2004): Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Neumann Kht. Budapest
Jegyzetek
További információk Balatonudvari Honnan ered a szív alakú sírkövek szokása? Balatonudvari a Via Sancti Martini honlapján A balatonudvari temető sírkövei
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Zala vármegye települései