A Magyar Szocialista Párt (rövidítve: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 és 2026 között A Magyar Szocialista Párt kongresszusának állásfoglalása a nemzeti megbékélésről (2. rész), MTI OS jelen volt az Országgyűlésben. A párt 1989. november 21-én alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt tagjaiból. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt, koalícióban az SZDSZ-szel. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozott az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc akkori pártelnök-miniszterelnök távozása után nyílt külső támogatásával.
Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek). A 2010-es választás után ellenzékben politizált, 2018-tól kezdve pedig jelentősen veszített befolyásából a magyar közéletben. A 2026-os választáson nem állított listát, és egyéni mandátumot sem szerzett.
Története bélyegkép|balra|130px|Az MSZP logója 1989–2012 között
1989–2010 A Magyar Szocialista Munkáspárt 1989. október 7-én lezajlott kongresszusa (amely sorban a XIV. lenne, de nem viselt sorszámot, egyszerűen a Kongresszus '89 névre hallgatott) 28 alapító egy új párt megalakításáról hozott döntést. A kongresszuson 1202 igen szavazattal, 159 nem és 38 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy az MSZMP-ből létrehozzák a Magyar Szocialista Pártot, az átalakulással együtt vállalva a folyamatosságot. A reformer, szociáldemokrata tagok kiváltak és Magyar Szocialista Párt (MSZP) néven alapítottak új pártot. 1989. november 16-án adták be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később, november 21-én vették. A marxista–leninista elvek keményvonalas követői pedig maradtak az MSZMP berkein belül és később Munkáspárt néven folytatták. A régi MSZMP jogutódja hivatalosan az újonnan létrejött MSZP lett, így annak vagyonát is az örökölte. Az MSZP az 1990. évi első szabad választáson vett először részt többpárti országgyűlési választáson.
Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994-es országgyűlési választáson viszont már fölényesen győzött. Az 1994–1998 közötti Horn-kormánynak viszont az SZDSZ is részese volt, miután Horn Gyula miniszterelnök-pártelnök felkérte a pártot a közös kormányzásra, amivel így kétharmados többséget szerzett, de vállalta azt is, hogy a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel koordinálva lépteti érvénybe. Emlékezetes és nagy port felverő lépés volt az a költségvetési kiigazítást célzó 1995-ös program, ami Bokros Lajos pénzügyminiszter után Bokros-csomagként vált ismertté. A program megmentette Magyarországot az akkor fenyegető államcsődtől, viszont rövid távon számos szociális elvonást és megemelkedett költségeket rótt a lakosságra, ami miatt Bokrost személyében is jelentős bírálatok érték. Ekkoriban robbant ki az úgynevezett Tocsik-ügy is, ami újabb állami érintettségű botránnyá dagadt.A Tocsik-per – Egy híres ügy a magyar jogtörténetből jogiforum.hu, 2016. január 8. Feltehetően ez is közre játszhatott abban, hogy az 1998-as választáson a Horn-kormány kikapjon a Fidesz–FKgP koalíciótól, pedig az elhíresült kampányígéret szerint 1997-ben Horn még ingyenes repülőjegyeket is emlegetett a nyugdíjasok számára.25 éve jelentette be Horn Gyula, hogy ingyen repülhetnek a nyugdíjasok rtl.hu, 2022. december 8.
1998 és 2002 között ellenzékben politizált, az első Orbán-kormány után a 2002-es választáson került ismét kormányra, szintén MSZP–SZDSZ koalíció formájában, miniszterelnöke Medgyessy Péter lett. A Medgyessy-kormány azonban nem töltötte ki teljes ciklusát, ebben előbb a Medgyessy személyét érintő, úgynevezett „D-209-es ügy” okozta botrány, majd a belső koalíciós feszültségek is szerepet játszottak, de olyan ügy is nehezítette a kormány megítélését, mint a 2003-as „söjtöri ebéd”, amit az MSZP képtelen volt jól kommunikálni. Medgyessy 2004. augusztus 25-én benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A helyére először Kiss Péter is esélyes volt, de utóbb az addig sportminiszter Gyurcsány Ferenc került. A 2006-os választáson a Gyurcsány miniszterelnökségével rendelkező MSZP győzött ismét, ezzel az első párt lett a rendszerváltás óta, aki két választást is meg tudott egymás után nyerni.
thumb|260px|Az MSZP nagygyűlése a Hősök terén, 2006. április 1. 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök „Őszödi beszédként” elhíresült beszéde, amit 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.Gyurcsány: Ezt nagyon elkúrtuk Index, 2006. szeptember 17. A trágár szófordulatokat is tartalmazó beszéd nagy felzúdulást okozott a politikában és a közéletben egyaránt, a beszéd hatására két nappal a nyilvánosságra kerülés után zavargások is történtek, melyeket a következő hónapokban több másik is követett, és egészen a 2010-es választásokig időről időre megismétlődtek, Gyurcsány és az MSZP kormányzat lemondását követelve.
Az MSZP 2007-ben új székházat vásárolt a Jókai utca 6. szám alatt, mely épület korábban a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (KPDSZ) székháza volt.KPDSZ székház, Egykor.hu Az új székházvásárlásra azután került sor, hogy a párt vezetői eldöntötték: nem akarnak az elődpárt MSZMP, 1956-os események miatt rossz emlékű Köztársaság téri székházban maradni és egy „nyitottabb, korszerűbb” létesítménybe helyezik át a pártapparátust. Némi felújítás után 2008 januárjában költözött a párt az új székházába.Megnyílt az MSZP új székháza a VI. kerületi Jókai utcában network.hu 2007-től Gyurcsány Ferenc lett a párt elnöke is.
Az akkor ellenzékben lévő Fidesz 2007-ben népszavazást is kezdeményezett, melyben a kormányzat által bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj eltörlését tűzte ki célul. A szavazás 2008. március 9-én zajlott le, melyben a szavazók több mint 84%-a a díjak eltörlése mellett voksolt. Az eredmény hatására az Országgyűlés visszavonta az intézkedéseket,Gyurcsány: Sikeres népszavazás esetén eltöröljük a díjakat mno.hu, 2008. március 9.Eltörölték a vizitdíjat és a tandíjat Index, 2008. március 17. majd ezek után Gyurcsány bejelentette, hogy új egészségügyi minisztert akar Horváth Ágnes akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszterasszony helyett.Gyurcsány új egészségügyi minisztert akar Index, 2008. március 29. A koalíciós partner SZDSZ viszont a koalíció felbontásával fenyegetve kiállt Horváth mellett,SZDSZ: Elfogadhatatlan Gyurcsány javaslata Index, 2008. március 29.SZDSZ: Gyurcsány mentálisan alkalmatlan Index, 2008. március 30. majd miután Gyurcsány március 31-én április 30-i hatállyal mégis menesztette Horváthot,Gyurcsány hivatalosan is kirúgta Horváthot Index, 2008. március 31. a koalíciós szerződés felrúgását jelentő lépésre válaszul az SZDSZ-frakció ügyvivői tanácsa megszavazta az SZDSZ-es kormánytagok visszahívását, ami április 30-án meg is történt, véget vetve a két párt addigi koalíciójának, így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.Alázták a kormányülésen az SZDSZ-es minisztereket Index, 2008. március 31. Gyurcsány végül 2009. március 21-én jelentette be, hogy nem kíván tovább miniszterelnök lenni,Felajánlotta lemondását Gyurcsány Origo, 2009. március 21.Elfogyott Gyurcsány körül a levegő Origo, 2009. március 21. ami után többek közt Surányi György, Vértes András, Glatz Ferenc és Bokros Lajos neve is felmerült lehetséges kormányfőként,Egy vérciki hét - így ment a kormányfőjelölés Origo, 2009. április 14. a Szonda Ipsos szerint a többség előrehozott választásokat szeretett volna,Szonda: A többség előre hozott választást akar Origo, 2009. március 30. de végül április 14-én a miniszterelnöki széket az addigi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon kapta meg.Bajnai az új kormányfő Origo, 2009. április 13. Gyurcsány időközben, március 28-án lemondott az MSZP pártelnöki tisztségéről is, amit 2007. február 24-től töltött be.Gyurcsány lemondott a pártelnökségről, Bajnai lehet a kormányfőjelölt Origo, 2009. március 28. Bajnai a kormányzati ciklusból visszalévő egy évre vette át a kormányzást és alapvetően megszorításokat valamint juttatáscsökkentéseket ígért.Bajnai: Fájni fog Origo, 2009. március 30.
2010–2020
A 2010-es választásra a párt Mesterházy Attilát választotta miniszterelnök-jelöltnek. A jelentős népszerűségvesztést elszenvedő MSZP végül 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP Szövetséggel szemben. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezette a pártot 2010-től, akit a párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztott Szanyi Tiborral szemben.
Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP Baranya megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizált tovább,Szili Katalin kilépett az MSZP-frakcióból, index, 2010. október 4. amíg a 2014-es választásokon az akkor már a KTI-ben politizáló Szili el nem vesztette mandátumát. Ezután viszont a harmadik Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottja lett.
2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártbólA Választmányi ülés döntése , mszp.hu, 2011. október 22. és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakció alapítására is lehetőség lett, legkorábban fél évvel az MSZP-frakcióból való távozás után. Az MSZP képviselőinek száma a választás utáni 59-ről – a pártból való távozások és pártszakadás okán – 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció maradt.
2014 tavaszán derült ki Simon Gáborról, a párt akkori elnökhelyetteséről, hogy 240 millió forintnyi devizát tart egy osztrák bankszámlán, amiről nem tudott elszámolni. Simon ellen eljárás indult, aminek azonban csak 2026-ban, 12 évvel később lett érdemi eredménye.Tizenkét év után hoztak ítéletet Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese ügyében Telex, 2026. március 18.
2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás” lett a hasonló nevű Összefogás Párt miatt. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A Kormányváltók listavezetője, egyben miniszterelnök-jelöltje az MSZP, mint a legnagyobb ellenzéki erő pártelnöke, Mesterházy Attila volt. Az MSZP a közös listáról 29 képviselői mandátumot szerzett.
Időközben kiderült, hogy a párt 2010 előtt keletkezett tartozásai 2014-ben mintegy kétmilliárd forintot tesznek ki, amit részletekben törlesztenek. A hitelek visszafizetése miatti teher csökkentése érdekében a párt vezetése több befektetővel is tárgyalásokat folytatott a Jókai utcai székház eladásáról.