Barbacs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése, az egykori Tóköz egyik nyugati falva Csornától 5 kilométerre északkeletre. Határában van a 26,4 hektár területű Barbacsi-tó, amely a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll a hozzá tartozó 280 hektár területtel együtt. Sekély vizében halat tenyésztenek és nádat termelnek. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, belterülete attól kevéssel északra helyezkedik el, a Bősárkányt Kisbabottal összekötő 8511-es út mentén. Csorna központjával a 8512-es út kapcsolja össze.
Történeti Fennmaradt írások 1220-ban említik először. A középkorban a királyi kincstár tulajdona volt, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás vette át. 1681-ben Esterházy Pál vásárolta meg.
A falu paraszt lakossága sokáig a halászatból élt, minden telekhez halászó víz tartozott. Azonban az uradalmi területeken a jobbágyságnak tilos volt halászni, az uraság magának tartotta fenn e jogot.
Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának.
A 17. századtól búcsújáró hely volt.
A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette, s ”száraz és posványos” legelőket adott helyettük.
A Hanság vizei által elzárt falu népessége hosszú időre állandósult. A 20. század első harmadában 1 100 fő körül mozgott. Az 1945-ös földosztás valamelyest javította a szegényebb családok helyzetét.
1974-ben öt szomszédos településsel együtt Bősárkányhoz csatolták a községet, s az intézményeket is integrálták.
A 20. század végétől a falu lassú elöregedése tapasztalható.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kurcsics Ernő (független) 1994–1998: Kurcsics Ernő (független) 1998–2002: Vámos Sándor (független) 2002–2006: Herczeg Tihamér (független) 2006–2010: Giczi András (független) 2010–2014: Giczi András (független) 2014–2016: Giczi András (független) 2016–2019: Abdai Zsolt (független) 2019–2024: Abdai Zsolt (független) 2024– : Horváthné Matatics Krisztina (független)
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).Barbacs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 10,8% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, románnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).Barbacs Helységnévtár
Látnivalók, érdekességek
A barokk stílusú Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templomot 1753-ban szentelték fel. A szószék 1760-ból való. A főoltárát 1880-ban állították. A Hanság falut környező látványa A falu hagyományait bemutató kiállítás: gyékényfonás, kosárfonás, a halászattal összefüggő tevékenységek Barbacsi fehér lyukhímzés
Képgaléria
Hivatkozások
Források Bunovácz Dezső: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2006)
További információk Barbacs műemlékei
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Hanság települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései