Baranyahídvég ( ) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése Az Ormánság északi részén, a Fekete-víz mellett fekszik Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Története Baranyahídvég (Hídvég) neve először középkori forrásokban maradt fenn, Hydwegh néven. Később Kishídvég alakban tűnt fel, akkor a nyúlszigeti apácák birtokolták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, de a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt lakosai elmenekültek, a település elnéptelenedett.
A 18. század közepén reformátusok lakták, de az évszázad második felében katolikusok is betelepültek.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek a faluban, de az etnikum többségében magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): „Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.”
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kudari László (független) 1994–199?: Kudari László (független) 199?–1998: Bazsó József (független) 1998–2002: Bazsó József (független) 2002–2006: Bazsó József (független) 2006–2010: Bazsó József (független) 2010–2014: Nagy Csaba (független) 2014–2019: Nagy Csaba (független) 2019–2024: Nagy Csaba (független) 2024– : Nagy Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).Baranyahídvég Helységnévtár
2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 31% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szerbnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 15,2% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görögkatolikus, 2,9% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).Baranyahídvég Helységnévtár
Nevezetességei A régi Dráva holtágából kialakított horgásztó Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Ormánság