Varsányi Irén (született Wollner Malvin) (Győr, 1877. augusztus 11.Varsányi Irén születése, Győr izraelita egyházi anyakönyve, 44/1877. folyószám. – Budapest, Terézváros, 1932. október 17.)Varsányi Irén halála, Budapest VI. kerület polgári anyakönyve, 4309/1932. folyószám. magyar színésznő.
Élete
Polgári iskolai tanulmányok után 1894-ben a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol első nyilvános vizsgaszerepe a Dandin György szobaleánya volt. 1896. május havában tanulmányait félbehagyvaA Színművészeti Egyetem adatbázisában, az 1897-ben végzett hallgatók között szerepel. Ditrói Mór az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. A megnyitó előadásban, a Barangókban Ibolyka szerepét játszotta.
Kezdetben francia vígjátékok és bohózatok főszerepeit alakította. Színészi játéka az 1920-as évekre forrott ki, különösen Csehov nőalakjainak megformálásban. Hegedűs Gyula játéka mellett Varsányi Iréné határozta meg a Vígszínház akkori arculatát. Több némafilmben is szerepelt. 1926 májusában vígszínházi tagságának harmincéves jubileuma alkalmából művészi sikerekben gazdag munkásságáért legfelsőbb kormányzói elismerésben részesült.
A Schöpflin-féle Magyar színművészeti lexikon a következőképpen jellemzi Varsányi Irént: "A színpadon a legegyszerűbb eszközökkel, mindig a legközvetlenebb emberi vonásokkal a legeszményibb színészi alakítást nyújtja, a színpadról lelépve eltűnik a polgári életben, megszűnik színésznő lenni és láthatatlanná válik a szinházi reklámhoz szokott kíváncsi közönségszemek részére. Ez a szerénység, pontosság, lelkiismeretesség jellemzi szinházi működését is. Színészi skálájának terjedelme úgyszólván felmérhetetlen. [...] Nagy tehetségének rendelkezésére állanak a színjátszás összes külső kellékei is, mégis talán külön fejezetet érdemel az organuma. Csodás hangszer ez, talán nem is hangszálak fizikai eszközei modulálják, hanem a szív és lélek muzsikája. A bánatos melankóliától a dévaj pajzánságig mindent kifejez ez az orgánum és egyenesen a lélekhez tud szólani. Hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett, ehhez nem kis mértékben hozzájárult V. I. művészete és kivételes tehetsége is."
Családja, származása Wollner Antal és Tehel Karolina leánya. Varsányi Irén 1904. március 7-énVarsányi Irén és Szécsi Illés házassága, Budapest IX. kerület polgári házassági anyakönyve, 225/1904. folyószám. ment férjhez Szécsi Illés (született: Schönberg Illés) zsidó földbirtokos, gyároshoz (Budapest, 1866. június 25. – Budapest, 1939.). Házassági bejegyzése szerint Varsányi Irén és férje 1906-ban tért át a római katolikus vallásra. Férje testvére volt Szécsi Ferenc újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója.
Gyermekei: Pál György (Budapest, 1904. október 15. – ) felesége: Heinrich Mária (Borostyánkő, 1902. június 18. – ). Házasságkötése: Budapest, 1931. március 1.Szécsi Pál György és Heinrich Mária házassága, Budapest VII. kerület polgári házassági anyakönyve, 300/1931. folyószám. Terézia Irén (Budapest, 1907. szeptember 28.Szécsi Terézia Irén születése, Budapest V. kerület polgári születési anyakönyve, 236/1917. folyószám. - Budapest, 1971. május 20.)Szécsi Terézia Irén halála, Budapest VI. kerület polgári halotti anyakönyve, 563/1971. folyószám. férje: Budapest, 1931. szeptember 8.Szécsi Terézia Irén és nemes szentgróthi Borsos József Zoltán házassága, Budapest V. kerület polgári házassági anyakönyve, 634/1931. folyószám. nemes szentgróthi Borsos József Zoltán, építőmérnök (Sátoraljaújhely, 1901. január 6. - ) szülei: nemes szentgróthi Borsos József Kálmán (Makkoshotyka, 1875. november 13. – ) a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke és nemes Sarkadi Nagy Ilona (Sárospatak, 1882, február 13. – )
+Varsányi Irén családfájaVarsányi Irén(Győr, 1877. augusztus 11.–Budapest, 1932. október 17.)színésznőeredetileg izr., férjével 1906-ban a róm. kat. hitre tért át Apja:Wollner Antal(Inota, 1852 –)A komáromi izraelita házasságkötési anyakönyv 324/1875 folyószáma alatt Apai nagyapja:Wolner Jakab Apai nagyapai dédapja: Apai nagyapai dédanyja: Apai nagyanyja: Apai nagyanyai dédapja: Apai nagyanyai dédanyja: Anyja:Tehel Karolina(Kiskeszi, 1860 körül –Budapest, 1941. november 03.)Fürst Artúrné Tehel Karolina halála, Budapest V. kerület polgári halotti anyakönyve, 300/1941. folyószám. izr. Anyai nagyapja:Tehel Simon(1831 körül –Budapest, 1909. november 22.)Tehel Simon halála, Budapest VI. kerület polgári halotti anyakönyve, 1756/1909. folyószám.Tehel Simon gyászjelentése. izr.
magánzó Anyai nagyapai dédapja: Tehel Lázár(Csetény, 1804 körül –Székesfehérvár, 1892. december 24.)Tehel Lázár halála, Székesfehérvár izr. halotti anyakönyve, 49/1892. folyószám. Anyai nagyapai dédanyja: Singer Magdolna(Komárom, 1802 körül –Székesfehérvár, 1889. október 26.)Singer Magdolna halála, Székesfehérvár izr. halotti anyakönyve, 211/1889. folyószám. Anyai nagyanyja:Grünwald Netti Anyai nagyanyai dédapja: Anyai nagyanyai dédanyja:
Emlékezete A Vígszínház igazgatósága 1971-ben alapította a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt. A két díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének, illetve színészének a társulat titkos szavazása alapján.
Budapest II. kerületében utca viseli a nevét, amely a Széna tértől indul és a Kapás utcáig tart.
2001-ben, születésének 125. évfordulóján a Vígszínház társulata emléktáblát avatott egykori lakhelyén, a Szent István körút 11. szám alatt.
Főbb szerepei
Trilby (Potter: Trilby) Osztrigás Mici (Feydeau: Osztrigás Mici) Erzsébet (Bródy Sándor: A dada) Déryné (Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony) Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög) Juli (Molnár Ferenc: Liliom) Kerner Ilona (Lengyel Menyhért: Tájfun) Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő) Tímár Liza (Bródy Sándor: Tímár Liza) A táncosnő (Lengyel Menyhért: A táncosnő) Cécile (Herczeg Ferenc: Kék róka) Szonja (Csehov: Ványa bácsi) Olga (Csehov: Három nővér) Mirandolina (Goldoni: A fogadósné) Adél (Molnár Ferenc: Üvegcipő) Hamelliné (Géraldy: Ezüstlakodalom) Tabretné (Somerset Maugham: A szent láng) A tésasszony (Zilahy Lajos: A tésasszony) özv. Zimányiné (Bús-Fekete László: A méltoságos asszony trafikja) Ella (Ibsen: John Gabriel Borkmann) Candida (G.B. Shaw: Candida) Anna (Gerhart Hauptmann: A takácsok) Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy) Elisa (G.B. Shaw: Pygmalion) Colette (P.Veber - H. Gorsse: A Csitri.) Sumurûn (Freksa - Hollaender: Sumurûn)
Filmszerepei bélyegkép|jobbra|250px|Emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István körút 11. szám alatt bélyegkép|jobbra|250px|Varsányi Irén, Szécsi Illésné sírja a Szécsi család sírboltjában Budapesten. Új köztemető: 22/2-1-1. A táncz, 1901 Cox és Box, 1915 Anna Karenina, 1918 Sappho, 1920 A színésznő, 1920
Irodalom Bródy Sándor: Színésznők (Budapest, 1905) Kosztolányi Dezső: Varsányi Irén (A hét, 1914) Rédey Tivadar: Varsányi Irén (Napkelet, 1932. II.) Schöpflin Aladár: Varsányi Irén (Nyugat, 1932, 21. szám) Karl Sebestyén: Irene Varsányi (Pester Lloyd, 1932. október 17.) Reményi László: Varsányi Irén (Budapest, 1942) Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Budapest, 1957) Ribi Sándorné: Varsányi Irén (Színháztörténeti füzetek – 18., 1957) Gyergyai Albert: „Irénke” (Film Színház Muzsika, 1966, 9. szám)
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) További információk
Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Győriek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek