Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése A vármegye északkeleti peremén fekszik, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett. A falu északkeleti szélén található az Alföld legmagasabb pontja, a 240 méter magas Kaszonyi-hegy.
A közvetlen szomszédos települések, a határ magyar oldalán: délkelet felől Beregdaróc, dél felől Gelénes, délnyugat felől Vámosatya és Tiszavid, nyugat felől pedig Tiszaadony és Tiszakerecseny. Közigazgatási határa északon több mint 17 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Mezőkaszony (Косонь).
Megközelítése A község az ország belsőbb részei felől három irányból érhető el: Tiszaadony érintésével a 4121-es, Vámosatya felől a 4123-as, Csaroda-Gelénes felől pedig a 4124-es úton. A 4121-es út a település közigazgatási területén határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.
Története Barabás az Árpád-kor óta lakott település. Nevét fennmaradt oklevelek 1288-ban említik először mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.
1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és egy részét Guthi Boldizsárnak, majd a másik részét 1406-ban Haraszthy Balázsnak adományozta. Az 1400-as évek végén az Upor, a Guthi Országh, a Beregi, a Perényi, a Károlyi, a Pocsaj és a Surányi család is birtokosai közé tartozott.
1512-ben a Perényi család két ága osztozkodott rajta.
A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka volt, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, a Vay, a Makrai, a Dessewffy és a Daróczy családo is birtokosai közé tartozott.
A 18. században birtokosa volt még a Péchy, a Lónyay és a gróf Degenfeld család.
A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, a Lipcsey és a Somossy családnak volt birtoka a településen.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,7% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 69,3%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 4,1% (16,3% nem válaszolt).Barabás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,1% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 56,7% református, 3,9% görögkatolikus, 1,6% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).Barabás Helységnévtár
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Daróczy Pál (független) 1994–1998: Daróczy Pál (független) 1998–2002: Daróczy Pál (Fidesz) 2002–2006: Daróczy Pál (független) 2006–2010: Daróczy Pál (független) 2010–2014: Daróczi Gábor (független) 2014–2019: Daróczi Gábor (független) 2019–2024: Daróczi Gábor (független) 2024– : Daróczi Gábor (független)
Nevezetességei
Református temploma a középkorban épült, tornyát a 15. században emelték, majd később barokk stílusban átépítették.
Természeti értékei
Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - amely csak nevében hegy, a valóságban kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők közel 70 fajt számoltak össze a környéken. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagosnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.
Források Borovszky Samu: Bereg vármegye
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Bereg vármegye települései