bélyegkép|jobbra|250px|A szülőháza Trencsénben Vojtech Zamarovský (Trencsén, 1919. október 5. – Prága, 2006. július 26.) népszerű és nagy hatású szlovák író, szak- és műfordító angol, német, francia és latin nyelvből.
Élete 1938-ban Prágában kereskedelmi és közgazdasági tanulmányokat kezdett, 1939-ben Pozsonyba költözött a kar, ott végzett. Már az egyetemen a Szlovák Néppárt tagja lett, 1944-től a Hlinka-gárdába is belépett.
Jogi és közgazdasági diplomája 1943-as megszerzése után prágai állami hivatalokban dolgozott (Szlovák Nemzeti Bank, Állami Tervhivatal), és csak 1956-ban kezdett írni. Könyvei az ókori Földközi-tenger népeinek történetéről szólnak Egyiptomtól Hellászon keresztül Itáliáig. Műveit cseh és szlovák nyelven is kiadták, majd a külföldi terjesztéshez saját maga fordította azokat. 14 könyvet írt, amiket 15 nyelven adtak ki.
1953-ban politikai okokból távolították el a Tervhivatalból, ekkor került az állami irodalmi könyvkiadóhoz. Sok neves kortársához hasonlóan őt is beszervezte a kommunista titkosrendőrség, 1962-ig fizetett informátor volt, 1947 és 1952 között a kommunista párt tagja.
Hosszú ideig szenvedett Parkinson-kórban, halála előtt két hónappal kómába esett, amiből már nem ébredt fel.
Művei 1960 – Za siedmimi divmi sveta, opis starovekých pamiatok a príslušných kultúr A világ hét csodája; fordította: Hideghéty Erzsébet; Móra, Budapest, 1966 A világ hét csodája; fordította: Hideghéty Erzsébet; átdolgozott kiadás; General Press, Budapest, 2004 1961 – Za tajemstvím říše Chetitů (Za tajomstvom ríše Chetitov), pocta Bedřich Hrozný|Bedřichovi Hroznému, českému bádateľovi, ktorý ako prvý rozlúštil systém chetitského písma (preto bola kniha napísaná najprv v češtine) Egy eltűnt birodalom titkai nyomában; fordította: Hideghéty Erzsébet; Móra, Budapest, 1972 1962 – Objavenie Tróje, dejiny archeologických vykopávok v Tróji a vysvetlenie starogréckej epiky a mytológie Trója felfedezése; fordította: Hubik István; Móra, Budapest, 1966 1966 – Na počiatku bol Sumer, dejiny Sumerov Kezdetben volt Sumér; fordította: Csorba Lajos; Móra, Budapest, 1966 1969 – Bohovia a hrdinovia antických bájí, slovník antickej mytológie Istenek és hősök a görög-római mondavilágban A-Z; fordította:, jegyzetek, kiegészítések: Falvay Alfréd, versfordítás: Devecseri Gábor; Móra Budapest, 1970 (Ifjú olvasók klubja) Istenek és hősök a görög-római mondavilágban A–Z; fordította: Balázs Andrea et al., átdolgozott, újrafordított kiadás; Magyar Könyvklub, Budapest, 2001 1971 – Dejiny písané Rímom, dejiny Rímskej ríše Róma történelmet írt; fordította: Bártfai László; Móra, Budapest, 1969 Róma történelmet írt; fordította: Bártfai László; átdolgozott kiadás; General Press, Budapest, 2005 1974 – Grécky zázrak, dejiny starovekého Grécka A görög csoda; fordította: Varga Erzsébet; Móra, Budapest, 1980 1975 – Gilgameš, literárne spracovanie sumerského eposu o Gilgamešovi Gilgames az irodalomban 1977 – Ich veličenstvá pyramídy, o egyptských pyramídach A felséges piramisok; fordította: Varga Erzsébet; Móra, Budapest, 1981 1978 – Vzkriesenie Olympie, dejiny Olympijských hier Élő Olimpia; fordította: Hideghéty Erzsébet; Móra, Budapest, 1984 1981 – Aeneas, spracovanie eposu od Vergília Mara – Vergilius Aeneasa 1986 – Bohovia a králi starého Egypta, dejiny starovekého Egypta Istenek és királyok az ókori Egyiptomban 1987 – Sinuhet, príbeh Egypťana Sinuheta Az egyiptomi Szinuhe története 1992 – Návrat do staroveku Vissza az ókorba
Jegyzetek
Fordítás
Források slovina.szm.sk – Biográfia czsk.net – Biográfia reflex.cz – Interjú 2001-ből
Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Szlovák műfordítók Kategória:Szlovák történészek Kategória:Prágaiak Kategória:Trencséniek Kategória:1919-ben született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek