Szodoma (héberül סְדוֹם, modern átírással Sədom, tibéri átírással Səḏôm, arabul: سدوم Szadūm, görögül Σόδομα) és Gomora (héberül עֲמוֹרָה, modern átírással ʿAmora, tibéri átírással Ġəmôrāh/ʿĂmôrāh, arabul: عمورة ʿAmūrah, görögül Γόμορρα) két város, amelyeket a Bibliában, a Koránban, valamint a hadíszban is említenek. A Mózes első könyvében lejegyzett történet szerint Isten a két várost lakosaik bűnei miatt „kénköves és tüzes eső” által pusztította el.Mózes első könyve 19. fejezet 24-25. versek (Revideált új fordítás) A keresztény és az iszlám vallásban a városok nevei a megátalkodottság és erkölcsi romlottság, míg bukásuk Isten haragjának közmondásszerű szinonimájává vált. Néhány szakértő szerint a két város történetének illetve az abból keletkezett legenda létrejöttének alapja néhány bronzkori város késő bronzkori pusztulása lehetett. bélyegkép|263px|Szodoma és Gomora pusztulása, John Martin, 1852
A két város feltételezett földrajzi helye Bár a két város pontos földrajzi helye máig vita tárgya, a Bibliában a Koránban és a Tórában is megtalálható leírások szerint Szodoma egyike volt a később Öt Városként (Pentapoliszként) megnevezett földrajzi egységnek. Az Öt Város Szodoma, Gomora, Admá, Zeboim, és Bela – ami utóbbira Cóár néven is hivatkoztak.Salamon könyve 10. fejezet 6. versMózes első könyve 19. fejezet 22. vers (a Szent István társulat fordítása) A régészek éveken át próbálták beazonosítani, hogy a településromok közül pontosan melyik lehetett Szodoma és Gomora. A két város helyének meghatározása kapcsán két fő elmélet terjedt el; az egyiket déli a másikat északi elméletnek nevezik.
A több forrásban is Pentapoliszként emlegetett városokat „a síkság városainak”Mózes első könyve 13. fejezet 12. vers is nevezték, mert mind a Jordán síkságán terültek el. Egy (bibliai forrásra hivatkozó) elmélet szerint ezek jelölték ki a kánaániták lakhelyének déli határait,Mózes első könyve 10. fejezet 18-20. versek (Káldi-Neovulgáta fordítás) a mai Holt-tenger déli medencéjének vidékén. Ez az úgynevezett déli elmélet. Sokáig elterjedt nézet volt a szakértők körében, hogy Szodoma egykor a ma Babedra, Gomora pedig a ma Numejra-ként nevezett településrom helyén volt megtalálható. A rom feltárásából származó régészeti leletek korát az időszámításunk előtti 3300 körüli időszakban határozták meg. A romok feltárása során a régészek összeomlott vályogtégla építményeket és nagy mennyiségű hamu és faszén maradványokat találtak. A feltárások során viszont azt találták, hogy a másik három (sokáig) településromnak hitt rom valójában nem város, hanem a két városhoz tartozó temető volt így ezt a felfedezést sokan a déli elmélet cáfolataként értelmezik, mert a feltárt terület nem öt városból állt, ahogyan az ősi feljegyzésekben hivatkoznak rá. Ráadásul a radiokarbonos kormeghatározás során az derült ki, hogy a két város (Babedra és Numejra) nem egy időben pusztult el; a két város elpusztulása között 250 év eltérés található.
Az északi elmélet szerint Szodoma és Gomora a Holt-tengertől északkeletreE terület a szakértők véleménye szerint a bibliában Kikárként említett területtel azonos. egy kör alakú síkságon helyezkedhettek el, ahol ma a Tell-ulhámán-nak nevezett városromok találhatóak. Egy, a 6. századból származó, a jordániai Madaba bizánci templomában található kő-térképen szerepel Coár megjelölése, a történet szerint ez az egyetlen város az öt város közül ami nem pusztult el. A Coár a történet szerint azért nem pusztult el mert az angyalok azt a helyet jelölték ki Lótnak és családjának azért, hogy oda meneküljenek a katasztrófa elől. A térképen továbbá két olyan város vázlatos ábrázolása is megtalálható, amelynek nem tüntették fel a nevét. Feltételezések szerint a már elpusztult városok, Szodoma és Gomora romjainak helyét jelölték meg így. Mivel a térképen Coár helyét a Holt-tengertől északi irányban helyezték el, ez a szakértők véleménye szerint az északi elméletet támasztja alá.
Előzmények és a történeti kronológia Szodoma és Gomora története a bibliai történetek időrendjében az elsők között található. Bibliai előzményei a teremtéstörténet, Ádám és Éva bűnbeesése, Káin és Ábel története, a Bábel tornyának története, az özönvíz és Noé megmenekülése, majd Isten szövetségkötése Ábrahámmal. A bibliai kronológia ezen pontján a zsidó nép még nem kapta meg Istentől a mózesi törvénykönyvet, sem a tízparancsolatot, vagyis sem Lót és családja, sem a szodomaiak nem ismerhették a paráznaságot, vagy a homoszexualitást elítélő, illetve tiltó mózesi törvényeket. Így a biblia történeti kronológiájából adódó logika szerint a szodomaiak „igaz emberségének” vagy bűnösségének megítélése a mózesi erkölcstan helyett sokkal inkább a nomád törzsi (kisközösségi) hagyományok értékrendjével való összehasonlításban értelmezhető.
A Mózes első könyvének 13. fejezetében olvasható történet szerint Lót, Ábrahám unokaöccse Szodomába költözött, ugyanis ott talált a nyájának megfelelő legelőt.Mózes első könyve 13. fejezet 5-11. versek
A bibliai történet right|thumb|263px|Peter Paul Rubens: Lót a családjával elhagyja Szodomát A Mózes első könyvének 18. és 19. fejezetében található történet szerint Mózes első könyve 18. fejezet (Károli Gáspár fordítása) miután Isten megjelent Ábrahámnak azt követően meglátott három idegen férfit. Ábrahám meglátta az idegeneket és meghívta őket vendégségbe. A történet ezen pontján még nem nevezik őket angyaloknak csak a 19. fejezetben. Miután a férfiak elfogadták a meghívást Ábrahám utasította Sárát, hogy készítsen ételt a vendégeknek. Az ebéd során a férfiak megjövendölik Ábrahámnak azt, hogy egy év múlva gyermekük fog születni. Mikor ezt Sára meghallotta elnevette magát, mert mindketten (ő is és Ábrahám is) idősek voltak. Miután a vendégek megebédeltek útnak indultak. Útjukon Ábrahám elkísérte vendégeit és így került szóba, hogy Szodoma városába tartanak. Majd közölték Ábrahámmal, hogy mivel Szodoma és Gomora „ellen sok a panasz és jajkiáltás”, „és mivel bűnük nagyon súlyos,”Mózes első könyve 18. fejezet 20-21. versek (Káldi-Neovulgáta fordítás) Isten meg fogja vizsgálni és büntetni ezeket a városokat. Ábrahám kérésére („Valóban el akarod pusztítani az igazakat is a gonoszokkal?" [18:23]) Isten ígéretet tesz, hogy nem pusztítja el a városokat, ha 50 igaz embert talál ott, amit Ábrahámnak sikerül lealkudnia 10-re.
Isten két angyala Ábrahám unokaöccsénél, Lótnál is megjelent, aki vendégül látta őket otthonában. Ezután a városban élő férfiak, körülvették Lót házát, és kérték Lótot, hogy vigye ki a házból a hozzá vendégként érkező férfiakat, (egyes értelmezések szerint) azzal a céllal, hogy erőszakot kövessenek el rajtuk. „És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, akik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük meg őket.”Mózes első könyve 19. fejezet 4-5. versek (Káldi-Neovulgáta fordítás) A Károlyi-féle bibliafordításban a megismerni kifejezés szerepel. Az eredeti héber szó, jelentése egyes értelmezések szerint ’közösülést’ jelent.
Lót azonban nem mutatta be vendégeit Szodoma lakosainak, inkább két férjezetlen lányát ajánlotta fel nekik, „akik még nem ismertek férfit”, hogy kedvük szerint cselekedjenek velük. Azonban a szodomaiak visszautasították az ajánlatot, és megfenyegették Lótot, hogy rosszabb dolgot tesznek majd vele, mint vendégeivel akartak, majd megátkozták Lótot. Lót angyali vendégei megmentették őt, és támadóit megvakították. Utána megparancsolták Lótnak, hogy szedje össze családját, s hagyják el a várost. Ekkor tudatták vele, hogy őket azért küldték, hogy lerombolják Szodomát és Gomorát. Menekülés közben az angyalok rájuk parancsoltak, hogy semmilyen körülmények között ne forduljanak hátra. bélyegkép|250px|Szodoma és Gomora motívuma Hartmann Schedel 1493-as Nürnbergi Krónikájából. Megjegyzendő, hogy középen Lót felesége már sóbálvánnyá változott Lót és családja a városok pusztulása előtt elhagyta Szodomát. Menekülés közben Lót felesége az angyalok figyelmeztetése ellenére sóvárogva visszatekintett, és e miatt sóbálvánnyá változott.Mózes első könyve 19. fejezet (Károli Gáspár fordítása)
A városok lakóinak bűne
Szodoma és Gomora a homoszexualitást, a szexuálisan szabados életvitelt és az erkölcsi romlottságot maga után vonó ítélet, illetve az emiatt bekövetkező bűnhődés metaforájává vált. Ugyanakkor a Bibliában nem található sem arra vonatkozó állítás, sem olyan egyértelmű utalás, mely szerint e két város lakosainak bűne, amiért büntetésüket kapták, az a homoszexualitás, vagy önmagában csak bizonyos szexuális cselekedet elkövetése lett volna.Wayne Gray: Homosexuality, The Bible, The Truth: The Bible Does NOT Condemn Homosexuality 2012 Október 31. Morris M.: The Bible Specifically Says Sodom Wasn’t About Homosexuality 2014 január 27.
Amíg Mózes első könyve egyszerűen csak a gonoszságot nevezi meg szodomaiak fő bűneként,Mózes első könyve 13. fejezet 13. vers (Káldi-Neovulgáta fordítás) Ezékiel könyve szerint a bűnük a gőgösség volt és az, hogy a jólétük ellenére nem segítették a szegényeket és a rászorulókat,Ezékiel könyve 16. fejezet 48-50. versek (A Magyar bibliatársulat újfordítású Bibliája - 1990)Wayne Gray: Homosexuality, The Bible, The Truth: The Bible Does NOT Condemn Homosexuality Paperback – Október 31, 2012 Jeremiás könyve a házasságtöréshez és a hazugsághoz hasonlítja Szodomát és Gomorát,Jeremiás könyve 23. fejezet 14. vers (A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája - 2014) Péter második levele pedig az istentelenséget és kicsapongást emeli ki,Péter második levele 2. fejezet 6-7. versek (Szent István társulat fordítása) Ézsaiás könyve a bűnnel való dicsekvést hangsúlyozza,Ézsaiás próféta könyve 3. fejezet 10. vers (Károli Gáspár revideált fordítása) addig Júdás levele paráznaságként hivatkozik Szodoma és Gomora lakosainak bűnére.Júdás levele 1. fejezet 7. vers (Káldi-Neovulgáta fordítás) A Júdás levél magyar fordításának bizonyos változatai viszont értelmezhetők úgy is mint ami a szabados életvitelre vagy akár a szexuális irányultságra is utalhat; egyes fordításokban a Szodomára és Gomorára vonatkozó szakaszban "idegen test utáni kívánság"-ként a paráznaságra utalva, egyes bibliafordítások (a Szent István Társulat fordítása) pedig "természetellenes kívánságok"-ként fordítanak.