Az amerikai vasfa vagy kanadai vasfa (Gymnocladus dioicus) Észak-Amerikában: Kanadában, az Egyesült Államokban, Kentucky és Pennsylvania keleti részén honos. Az európaiak is Kentuckyban találkoztak vele először. A pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó fa. Hazájában Kentucky kávéfa néven is nevezik megtalálási helye után és azért, mert a gyarmati időkben magvait egy ideig kávé helyett használták.
Előfordulása, élőhelye
A fa a tápanyagban gazdag, nedves talajt kedveli, de nem érzékeny a szárazságra és a hidegre. A szellős, tágas helyeket kedveli. Hazájában elszórtan, néha kis csoportokban fordul elő. Mérsékelten gyorsan növő fa, optimális körülmények között 100-150 évig él.
Megjelenése Az amerikai vasfa átlagos magassága 18-21 méter között mozog, lombkoronájának szélessége 12–15 méter, a törzs átmérője elérheti az 1 métert.Keeler, Harriet L. (1900). Our Native Trees and How to Identify Them. New York: Charles Scribner's Sons, pp. 109–112.
Levelei szárnyasak és kétszeresen összetettek, 60–90 cm hosszúak, levélnyeléből kiágazó erein is levélkék vannak. A levelek feltűnőek, mert fiatalabb korukban világos rózsaszínűek, később zöld-bronzos árnyalatúvá válnak. Őszi lombszíne sárga. A növény tavasszal a többi növénynél később hajt ki, levelei akkor jelennek meg rajta, mikor a többi fa már kilombosodott, ugyanakkor ősszel korábban hullanak le, mint más lombhullató fák; hat hónapig lombtalan. Virágzata: A növény kétlaki. A május-júniusban nyíló, zöldes-fehér virágai egyivarúak, a termősöké 25-30, a porzósoké 10 cm hosszú fürtös virágzat. Termése 15–25 cm hosszúságú, 2,5 cm szélességű hüvely, amelyben nagy, lencse alakú 6-9 darab sötétbarna mag található, amelyeket zöld, édeskés illatú kocsányos endokarpium (belső termésfal) vesz körül. Kérge sötétszürke, mélyen bordázott. Fája világosbarna, nehéz, erős.
Felhasználása
Faanyagát széles körben felhasználják építkezéshez. Termése szaponinokban gazdag, szappan készült belőle, valamint egyes indián törzsek halak elkábítására használták vadászat alkalmával. Leveleit rovarölő szerként használták. Észak-Amerikában a népi gyógyászatban felhasználták láz csillapítására és fejfájás kezelésére; a levélből és az endokarpiumból készült teát hashajtóként használták. Egyes indián törzsek feltehetőleg a magvait pörkölve élelmiszerként fogyasztották, később a telepesek kávépótlóként. Magvai mérgező citizin alkaloidot tartalmaznak, de ez feltehetően semlegesítődik a pörkölési eljárás folyamán. Szarvasmarhák elpusztultak miután olyan vízből ittak, amelyben a fa lehullott levelei és termései voltak.
Díszfaként széles körben felhasználható, jól tűri a városi levegőt és a meszes talajt is elviseli. Komoly kártevője és betegsége nem ismeretes. Faiskolákban a porzós példányokat részesítik előnyben, hogy a termésükről kora tavasszal lehulló hüvelytermések ne okozzanak problémát.
Érdekesség A legmagasabb példány közel 30 méter magas, Marylandben található.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Hightshoe, Gary L. (1988). Native Trees, Shrubs, and Vines for Urban and Rural America: A Planting Design Manual for Envieronmental Designers. New York: Van Nostrand Reinhold. pp 216–217. Sternberg, Guy, (2004) Native Trees for North American Landscapes. Timber Press, Inc.
További információk KENTUCKY COFFEETREE, USDA Plants Gymnocladus dioica images at bioimages.vanderbilt.edu NCRS: USDA Plants Profile Gymnocladus dioicus Interactive Distribution Map for Gymnocladus dioicus Képek (Hozzáférés: 2013-07-05) Cirrusimage - Képek (Hozzáférés: 2013-07-05)
Kategória:Növényfajok Kategória:Pillangósvirágúak Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok növényvilága Kategória:Fák Kategória:Dísznövények