Kormeszij () a dunai bolgárok uralkodója volt a VIII. század első felében. A nyugati krónikák Kormeszijt "a bolgárok harmadik uralkodójának" nevezik, s néha Tervel közvetlen utódjának tekintik.

A Bolgár kánok nevei (Imennik) című kézirat tartalmaz két olyan bejegyzést, melynek tartalma az idők alatt Tervel és Szevar között, s általában úgy tartják, hogy ezek közül a második Kormeszij lehetett. Az Imennik szerint Kormeszij 28 évig uralkodhatott, s a királyi Dulo-klán leszármazottja lehet. A Moszkov által felállított kronológia szerint Kormeszij 715–721 között uralkodott, s az Imennikben szereplő hosszabb időtartam az élethosszára utalhatott vagy beleszámíthatták elődei uralkodási idejét is. Más kronológiák szerint kormeszij 721–738 között uralkodhatott, de ezt az Imennik adataival nem lehet alátámasztani

Kormeszij neve a 716-os békeszerződéssel kapcsolatban maradt fenn, melyet Bulgária és a Bizánci Birodalom valamikor 715–717 között kötött. Teofán gyóntatópap, bizánci krónikás írásai szerint bolgár oldalról a békeszerződést Kormeszij írta alá. Úgy tűnik a bizánci krónikák alapján, hogy Bulgária uralkodója még 718–720 körül is Tervel lehetett, de elképzelhető, hogy részükről ez csak következtetés, mely azon a feltevésen alapulhatott, hogy Tervel még mindig életben lehetett. Ezek szerint Kormeszij Tervel mellett az ország társuralkodója volt, s így írta alá a békeszerződést. Kormeszij neve megtalálható a madarai lovast körülvevő szobrokon is. A szöveg fennmaradt része éves arany hűbéri díjról szólt, melyet Kormeszij a bizánci uralkodótól kapott. Úgy tűnik, mintha a békeszerződést uralkodása idején megerősítették volna. Az írás vége Bulgária és a Bizánci Birodalom viszonyának további romlásáról tesz említést. Azonban az is elképzelhető, hogy ez az írás a későbbi Kormiszosra vagy Krumra vonatkozik.

A megkérdőjelezhető hitelességű XVII. századi volgai bolgár, Dzsagfar tarihi című kéziratban Kermes (talán Kormeszij) mint Tarvil (talán Tervel) fiaként, s az utána következő második uralkodóként szerepel. A Dzsagfar tarihi állítása szerint Kermest a tróntól a nemesség megfosztotta, s trónjára fiát, Szevart ültette.

Kormeszijt semmilyen más történelmi forrás nem említi. Azonban az a tény, hogy uralkodása idején nem volt háború Bulgária és Bizánc között, arra utal, hogy a két ország kötött békeszerződés érvényben maradt.

Az Antarktisz Déli-Shetland-szigetek szigetcsoportjához tartozó Greenwich-sziget Kormeszij-csúcsát róla nevezték el.

Fordítás

Források (Elsődleges forrás), Bahši Iman, Džagfar Tarihy, vol. III, Orenburg, 1997 Mosko Moskov, Imennik na bălgarskite hanove (novo tălkuvane), Sofia, 1988 Jordan Andreev, Ivan Lazarov, Plamen Pavlov, Koj koj e v srednovekovna Bălgarija, Sofia, 1999

Jegyzetek

Kategória:Bulgária uralkodói Kategória:Onogur-bolgár uralkodók Kategória:Kánok