A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km², népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá.
A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest vármegyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Gödöllőjárásszékhely városGödöllőiIsaszegvárosGödöllőiKerepesvárosGödöllőiKistarcsavárosGödöllőiPécelvárosGödöllőiVeresegyházvárosVeresegyháziCsömörnagyközségGödöllőiMogyoródnagyközségDunakesziValkónagyközségGödöllőiDányközségGödöllőiErdőkertesközségVeresegyháziNagytarcsaközségGödöllőiSzadanagyközségGödöllőiVácszentlászlóközségGödöllőiZsámbokközségGödöllői
Története A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye.
A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.
Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.
Községei 1898 és 1983 között Az alábbi táblázat felsorolja a Gödöllői járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
KözségMikortólHonnanMeddigHovaAszód1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozAszód1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezBag1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozBag1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezBoldog1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozCinkota1898Váci alsó járásból1936Központi járáshozCsömör1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezDány1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezDomony1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozDomony1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezErdőkertes1965Váci járásból1983Gödöllői városkörnyékhezGalgagyörk1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozGalgagyörk1965Aszódi járásból1970Váci járáshozGalgahévíz1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozGalgahévíz1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezGalgamácsa1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozGalgamácsa1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezGödöllő1898Váci alsó járásból1965várossá alakultHévízgyörk1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozHévízgyörk1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezIklad1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozIklad1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezIsaszeg1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezKartal1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozKartal1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezKerepes1898Váci alsó járásból1978Kistarcsával egyesült Kerepestarcsa névenKerepestarcsa1978Kerepes és Kistarcsa egyesülése1983Gödöllői városkörnyékhezKistarcsa1898Váci alsó járásból1978Kerepessel egyesült Kerepestarcsa névenMogyoród1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezNagytarcsa1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezPécel1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezRákoscsaba1898Váci alsó járásból1936Központi járáshozRákoscsaba1939Központi járásból1949Budapesthez csatoltákRákoshegy1898Váci alsó járásból1924Központi járáshozRákoskeresztúr1898Váci alsó járásból1936Központi járáshozRákoskeresztúr1939Központi járásból1949Budapesthez csatoltákRákosliget1898Váci alsó járásból1936Központi járáshozRákosliget1939Központi járásból1949Budapesthez csatoltákRákosszentmihály1898Váci alsó járásból1924Központi járáshozSashalom1898Váci alsó járásból1924Központi járáshozSzada1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezTura1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozTura1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezVácegres1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezVáckisújfalu1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezVácszentlászló1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezValkó1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhezVeresegyház1965Váci járásból1983Gödöllői városkörnyékhezVerseg1898Váci alsó járásból1912Aszódi járáshozVerseg1965Aszódi járásból1983Gödöllői városkörnyékhezZsámbok1898Váci alsó járásból1983Gödöllői városkörnyékhez
Történeti adatai 1910-ben területe 790 km², népessége pedig mintegy 92 ezer fő volt. Megszűnése előtt, 1983 végén területe 759 km², népessége pedig mintegy 108 ezer fő volt.
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Kategória:Pest megye járásai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye járásai