A közép-amerikai tapír (Tapirus bairdii) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a tapírfélék (Tapiridae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Spencer Fullerton Baird amerikai ornitológusról kapta, aki 1843-ban mexikói utazásai során figyelte meg az állatfajt.

Előfordulása Közép-Amerikában Mexikó, Belize, Guatemala, Honduras, Costa Rica, Nicaragua és Panama területén honos. Elterjedése Dél-Amerika északkeleti peremére, mint Kolumbiában és Ecuadorban is kiterjed. A tengerszint feletti 3350 m magasságig terjedő, sűrű trópusi dzsungelek lakója.

Megjelenése Testhossza 198-202 cm, vállmagassága 120 cm, farokhossza 7-13 cm és testtömege 240-400 kg.

Vastag bőrét rövid, szőrös, sötétbarna bunda fedi. A fiatal állatok vörösesbarna szőrzetét fehér csíkok és foltok tarkítják. A torok és a pofa halvány szürkés-sárga színű, a szem alatt és mögött általában sötét folt található. Lekerekített füleinek széle fehér. Az állat legszembetűnőbb tulajdonsága a vékony orra, amely úgy néz ki és úgy működik, mint az elefánt ormányának rövidített másolata. Az újvilági tapírfajok közül a legnagyobb és legnehezebb, teste hordó alakú és lábai zömökek.

Életmódja Ez a magányos emlős nappal és éjjel egyaránt lehet aktív, bár ahol vadásszák, ott inkább éjszaka merészkedik elő. Nagyon mozgékony állat, még a meredek lejtőkön is képes gond nélkül átkelni. Jelenlétének árulkodó jele a csapásvonal, amit a tapírok rendszeresen kijelölnek. Általában vízközelben tartózkodik, sőt forróbb napokon csak a fejük látszik ki a víz felett. Éles sípolással kommunikál.

Növényevő; tápláléka többek között lehullott gyümölcsökből áll. Ellenségei a felnőttekre nézve a jaguár és az amerikai krokodil. A fiatalabb egyedekre a kisebb krokodilok és a puma vadászhat.

Az embereket ért támadások ritkák és többnyire önvédelmi jellegűek. 2006-ban egy tapír megtámadta és megsebesítette Carlos Manuel Rodríguez Echandit, Costa Rica volt környezetvédelmi és energiaügyi miniszterét, miután letért az ösvényről.Tapir Specialist Group, A High-level Tapir Run-in Mérete miatt egy felnőtt egyed potenciálisan veszélyes lehet az emberre, ezért vadonban nem szabad megközelíteni. Ellenkező esetben az ember nyomába szegődhet, vagy akár meg is támadhatja.

Szaporodása A tehén vemhessége 390-400 napig tart, aminek végén általában egy, de ritkán két borja születik. Élete első hetében a borjú félreeső helyen van elrejtve, amíg az anyja táplálkozik, ugyanakkor rendszeresen is visszajár arra, hogy a borját szoptassa. Az elválasztás 1 éves korban történik, ezután a borjú az anyját követi a táplálkozási útjai során. Három hetes korban már úszni is képes.

Az ivarérettséget 1,5-2 éves korban éri el. Élettartama több, mint 30 év.

Természetvédelmi helyzete A Természetvédelmi Világszövetség szerint a közép-amerikai tapír a veszélyeztetett fajok listáját bővíti. A két fő tényező az orvvadászat és az élőhelyek csökkenése. Habár sok helyen csak néhányan vadásznak rá, de minden egyed leölése a populáció csökkenését eredményezi, különösen azért, mivel a születési rátája elég alacsony. Ezenfelül egy tanulmány kimutatta, hogy az észak-és közép-amerikai állatkertekben megfigyelhető kisebb populáció körében van beltenyészet és eltérnek a vadon élő populációtól.Norton, J. E. and M. V. Ashley. 2004. Genetic variability and population differentiation in captive Baird's tapirs, Tapirus bairdii. Zoo Biology 23:521-531.

Elterjedésének sok országában a vadászata tiltott, bár sokszor ezt sem tartják be. Ugyanakkor a vadászati tilalom nem kezeli az erdőirtás problémáját. Ezért sok természetvédő inkább a környezeti nevelésre és a fenntartható használatra összpontosít, hogy ezzel próbálják megmenteni a kihalástól a közép-amerikai tapírt és egyéb esőerdei fajokat.

Képek thumb|200px|thumb|200px|Lábfeje.thumb|200px|Koponyája.

Fordítás

Források

Arkive.org Ultimate Ungulate Animal Diversity Web Tapirs.org Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)

Jegyzetek

További információk Képek az interneten a fajról

Kategória:Emlősfajok Kategória:Tapírfélék Kategória:Mexikó emlősei Kategória:Belize emlősei Kategória:Guatemala emlősei Kategória:Honduras emlősei Kategória:Costa Rica emlősei Kategória:Nicaragua emlősei Kategória:Panama emlősei Kategória:Kolumbia emlősei Kategória:Ecuador emlősei Kategória:A neotropikus ökozóna élővilága