Csengery János (neve előfordul olykor Csengeri formában is) (Szatmárnémeti, 1856. október 2. – Graz, 1945. április 21.) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1920, tiszteleti: 1930.)
Kutatási területe: Görög és latin irodalom, nyelvészet és műfordítás.
Élete Apja Czenger János pénzügyi tisztviselő, anyja Track Anna. Az apa később a Czenger vezetéknevet Csengerire magyarosította. A korabeli zsidó sajtó és történetírás kikeresztelkedett zsidóként tartotta számon.Dr. Venetianer Lajos: A zsidóság szerepe az emberiség kulturájában. Egyenlőség, 1910.09.18. 18. oldal. Venetianer itt arról ír, hogy "a tudomány és irodalom különböző ágaiban előmozdították a kitértek közül az emberiség vagy egyes országok kulturáját . . . Csengeri János (sz. 1856-ban) a kolozsvári egyetem klasszika philologusa". Lásd még: Zsidó szemle 1936.03.27., 7. oldal A fiú iskoláit Szatmárnémetiben kezdte, majd jó tanulmányi eredményeire való tekintettel szülei beíratták a debreceni Piarista Gimnáziumba, onnan pedig átvitték Debreceni Református Kollégiumba, s ott tett érettségi vizsgát. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte magyar-latin-görög szakon. 1879-ben nyert középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi doktori vizsgát tett 1880-ban.
Vidéki és budapesti középiskolákban tanított. 1883-ban a Katona Józsefről elnevezett Óda-pályázat nyertese lett. 1891-ben magántanári képesítést szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Tanulmányutakat tett Németországban (1891), Franciaországban (1898, 1900), Görögországban (1905), járt Egyiptomban és gyakorta Olaszországban. 1896-tól a kolozsvári egyetem, majd 1921-1927 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékét vezette. 1921/22-ben ő látta el a Bölcsészettudományi Kar dékáni feladatait, majd az 1924/25-ös tanévre őt választották meg a szegedi egyetem rektorának. 1925/26-ban prorektori funkciót töltött be. 1927. augusztus 31-én vonult nyugdíjba. Elismerésül munkásságáért kitüntetésben részesült, amelynek keretében ő és leszármazottai felvehették a "Csengeri" vezetéknév "y"-onos írásmódját.
1880-tól haláláig kiterjedt műfordítói munkásságot folytatott; görög és latin írók (Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Catullus, Tibullus, Martialis, Horatius, Vergilius) műveit fordította magyarra.
Művei bélyegkép|jobbra|Ὅμηροςgörögül Homérosz bélyegkép|jobbra| Caius Valerius Catullus
Tanulmányok
A görög rhetorika ókori irodalma. Egyetemes Philologiai Közlöny,Rövidítése: Egy. Phil. Közl. (1882.) A főbb költői fajok kifejlődése a görög irodalomban. Egyetemes Philológiai Közlöny, (1891.) Homeros (1888). Győr, Gross Gusztáv. 42 p. Jegyzetek Homeros Iliásához. Budapest, 1888. Jegyzetek Homeros Odysseájához. Budapest, 1889. A római irodalom története (1904). Budapest, Franklin. 104 p. (Klny. az Egyetemes irodalomtörténet II. kötetéből) Az ókori klasszikusok jelentősége a középiskolában. Magyar Közművelődés, (1925) Vergilius és a kereszténység. Magyar Kultúra (1930. december 20.) Vergilius a magyar költészetben (1931). Budapest, MTA. 36 p. Arany János és az ókori klasszikusok : tiszteleti tagsági székfoglaló a nagykőrösi Arany János Társaság Arany-emlékünnepén (1933). 18 p. (Klny. a Budapesti Szemléből).
Műfordítások görögből
Homeros Iliasa, iskolai használatra. Bő szemelvényekkel és bevezetésekkel. Budapest, 1886. (A bevezetés ujra: Tanulók Könyvtára 40.) Homeros Odysseája, iskolai használatra. Budapest, 1887. Aeschylos oresteiája : dráma trilógia 1901. Budapest, Franklin. Aischylos tragédiái, 1903. Budapest, MTA Euripides: Herakles - Hippolytos. Görög és latin remekírók (Latkóczy Mihállyal), 1909. Budapest, Franklin Társulat. Aeschylos Oresteiája : drámai trilogia : 2. jav. kiad. : A Kisfaludy Társaság Széher Árpád-féle pályázatán jutalmat nyert műfordítás; kiadja a Kisfaludy-Társaság, 1911. 228 p. Euripides: Phoinikiai nők - Medeia, Görög és latin remekírók. 1911. Budapest, Franklin. Euripides drámái, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva 1911-1919. Budapest, MTA. Euripides elveszett drámáinak töredékei, 1926, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Pindaros, Görög és római remekírók. 1929. Budapest, Globus. A görög lira gyöngyei (1933). Szeged, Szegedi Városi Nyomda. 183 p.
Műfordítások latinból Gaius Valerius Catullus versei. Irodalom-történeti tanulmánnyal bevezetve és jegyzetekkel kísérve (1880). Budapest, Franklin. Nausikaa, az Odyssea VI. éneke. Besztercebánya, 1881. Cicero a kötelességekről. Budapest, 1885. (Akadémiai kiadvány.) Tibullus elegiái. Budapest, 1886. (Rymes fordítás. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Ugyanaz Olcsó Könyvtár 215.) Sophokles Antigonéja. Bevezetéssel és jegyzetekkel. Budapest, 1890. Ciceronis de Officiis libri tres. Budapest, 1890. (Szöveg.) Propertius elégiái, (1897) Budapest, Franklin Catullus versei, (1901) Budapest, Franklin Ámor és Psyche : Apuleius meséje : bevezetéssel ellátta Csengeri János (1911) Budapest, Franklin. 68 p. Martialis Marcus Valerius epigrammáinak tizennégy könyve a látványosságok könyvével, (1942) Budapest, MTA
Ifjúsági művek Tündérszép képeskönyv. Budapest, (1888.) Lizzie Mack képeivel. Mulatságra üt az óra. Budapest, 1889. (H. M. Bonnet rajzaival és Cs. J. verseivel.) Piczi babák kicsi képes verses könyve. Budapest, 1890. Boda Máté, a kortesvezér. Budapest, 1890. (Mesemondó 18.) Ludas Matyi historiája. Budapest, 1890. (Mesemondó 47.) A hordós lovag. Budapest, 1890. (Mesemondó 40.) Mit mesélt Náthán zsidó a török császárnak. Budapest, 1890. (Nóták, históriák, Jó Könyvek 5.) Judit asszony. Budapest, 1890. (Jó Könyvek 2. sz.) Debreczeni nóták. Budapest, 1890. (Jó Könyvek 61.) Goethe Iphigeniája. A Kisfaludy-társaság által Lukács Krisztina pályázatán megdicsért műfordítás. Budapest, 1890. (A Kisfaludy-társaság Évlapjai XXIV. kötetében is. Először adatott a Nemzeti szinházban 1890. decz. 31.) Homeros Iliasa. A közoktatási miniszter megbizásából, bő szemelvényekben ford. (prózában.) Budapest, 1891.
Egyéb Miért pusztul a magyar nép? Budapest, (1890. 16.)
Tudományos tisztség Classica-Philologiai Bizottság tagja Magyar Paedagogia c. szakfolyóirat szerkesztője (1892-1896)
Társasági tagság
La Fontaine Társaság, elnök Kisfaludy Társaság, tag (1904-) Magyar Paedagogiai Társaság Erdélyi Irodalmi Társaság, alelnök Philológiai Társaság, választmányi tag Magyar Nyelvtudományi Társaság, választmányi tag Goethe Társaság
Emlékezete
Csengery János szegedi munkásságának elismeréseképpen mészkőből készült emléktáblát helyeztek el szegedi lakóháza falán (Roosevelt tér 14.), az emléktábla szövege: „Ebben a házban élt
és alkotott
1920-1932-ig
CSENGERY JÁNOS
klasszika-filológus,
az egyetem volt rektora.”Tóth Attila: In memóriam A-tól Z-ig. (Emléktáblák Szegeden, I. rész, A-CS.) Szeged, 16. évf. 2004/8. sz. 42. p.
Irodalom
Emlékkönyv Csengery János születésének 70. évfordulójára (1926). Szeged, Városi Nyomda. 310 p. Tar Ibolya: A klasszika filológus Csengery János. Magyar Pedagógia, 107. évf. 2007/1. sz. 49-55. p.Tar Ibolya közleménye az interneten
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Csengery János lásd 101. p.
További információk Csengery János
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar rektorok Kategória:MTA-tagok Kategória:Szatmárnémetiek Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek