Henrik Pontoppidan (Fredericia, Dánia, 1857. július 24. – Charlottenlund, Dánia, 1943. augusztus 21.) Nobel-díjas dán író, „széles társadalomábrázoló, a nagy elbeszélők, Fielding, Balzac vagy Gogol fajtájából.”Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, , 783. oldal
Élete és munkássága Sokgyermekes jütlandi lelkészcsaládban született. 1863-ban, hatéves korában élte át a porosz-osztrák hadsereg invázióját. Tizenhét évesen Koppenhágába ment műszaki főiskolára. Egy Svájcban tett nyári utazást követően kezdett el írni, abbahagyta mérnöki tanulmányait és 1910-ig népiskolai tanítóként dolgozott. Első könyvét 1881-ben adták ki, ugyanebben az évben nősült meg, és ezt követően az írásaiból élt. 1888-ban ez a házasság végetért, majd 1892-ben Pontoppidan másodszor is megnősült. Második házasságából két gyermeke született.
Munkásságának első szakaszát az éles társadalomkritika jellemzi. Elbeszéléseiben szakított a parasztság idealizált ábrázolásával. Fő művének három regényciklusát tartják, amelyeket a balzaci és zolai hagyományok szellemében írt. A főhős sorsán keresztül Dániát ábrázolja az iparosodás, kulturális változások és ébredő forradalmi mozgalmak korszakában. Az 1891-1895 között megjelent Det forjættede Land (Az ígéret földje) egy idealista portréja, akinek az az álma, hogy vidéki lelkész legyen, ez az álom azonban kiábránduláshoz vezet. Talán legismertebb műve a nyolckötetes, részben önéletrajzi jellegű Lykke-Per (Szerencsés Péter), amelynek hőse szakít vallásos családjával, hogy mérnök legyen. Sikerének csúcsán azonban feladja karrierjét és visszatér a hagyományos keresztény élethez. A keserű hangú De dødes Rige (A halottak országa ) pesszimista képet fest a dán társadalomról a demokrácia 1901-es látszatgyőzelme után.
Művei Stækkede Vinger, 1881 Sandinge Menighed, 1883 Landsbybilleder, 1883 Ung Elskov : idyl, 1885 Mimoser : Et Familjeliv, 1886 Fra Hytterne : Nye Landsbybilleder, 1887 Isbjørnen : Et Portræt, 1887 Spøgelser, 1888 Krøniker, 1890 Natur : To smaa Romaner, 1890 Skyer : Skildringer fra Provisoriernes Dage, 1890 Muld : Et Tidsbillede, 1891 Det forjættede Land : Et Tidsbillede, 1892 Minder, 1893 Nattevagt, 1894 Dommens Dag : Et Tidsbillede, 1895 Højsang : Skildring fra Alfarvej, 1896 Kirkeskuden : En Fortælling, 1897 Lykke–Per : Hans Ungdom, 1898 Lykke–Per finder Skatten, 1898 Lykke–Per : Hans Kærlighed, 1899 Lykke–Per i det Fremmede, 1899 Lykke–Per : Hans store Værk, 1901 Lykke–Per og hans Kæreste. – De vilde Fugle. Et Skuespil, 1902 Lykke–Per : Hans Rejse til Amerika, 1903 Lykke–Per : Hans sidste Kamp, 1904 Borgmester Hoeck og Hustru : Et Dobbeltportræt, 1905 Asgaardsrejen : Et Skuespil, 1906 Hans Kvast og Melusine, 1907 Den kongelige Gæst, 1908 Torben og Jytte, 1912 Storeholt, 1913 Toldere og Syndere, 1914 Enslevs Død, 1915 Favsingholm, 1916 Et Kærlighedseventyr, 1918 En Vinterrejse : Nogle Dagbogsblade, 1920 Mands Himmerig, 1927 Drengeaar, 1933 Hamskifte, 1936 Arv og Gæld, 1938 Familjeliv, 1940 Undervejs til mig selv : Et Tilbageblik, 1943
Magyarul
Mártha, az ördög leánya; ford. Schöpflin Aladár; Athenaeum, Bp., 1919 (Korunk mesterei) Szerencsés Péter. Regény, 1-2.; ford. Hajdu Henrik; Dick, Bp., 1928., 1959. Thora van Deken; ford. Hajdu Henrik; Pantheon, Bp., 1929 Az ígéret földje; ford. Hajdu Henrik, bev. Bóka László; Táncsics, Bp., 1961 (Táncsics könyvtár) A halottak országa; ford. Hajdu Henrik; Európa, Bp., 1966
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Dán költők, írók Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Dán Nobel-díjasok