A szlovák nyelvtörvény egy 1995-ben elfogadott és 2009-ben jelentősen módosított törvény a nyelvhasználatról Szlovákiában. A jelenlegi állapot egy 2009-es parlamenti szavazással jött létre és 2009. szeptember 1-je óta hatályos.
A 2009-es módosítás széles körű kritikát és tiltakozást váltott ki a lakosság 10%-át kitevő szlovákiai magyarok, továbbá a magyar kormány, civil szervezetek és a magyar lakosság körében a magyarok elleni diszkrimináció és anyanyelvük, a magyar nyelv használatának korlátozása miatt. A tiltakozási hullámot kiváltó törvény kulcskérdéssé vált a feszült Magyar–szlovák kapcsolatok kérdéskörében, melyek a törvény hatására sokéves mélypontra jutottak.
A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben és azt állítja, hogy a szlovák nyelv „a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása”. A törvény számos olyan helyzetet, köznapi szituációt részletez, amely során a népesség (pl. orvosok) kötelezve van a szlovák nyelv használatára írásban és szóban egyaránt.
A 2009-es módosítás 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben.Nyelvtörvény: büntetés jár, ha… – Kitekintő.hu, 2009. szeptember 24.
bélyegkép|jobbra|300px|A magyar nemzetiségűek aránya Szlovákiában
A nyelvtörvény története bélyegkép|jobbra|188px|10 nyelvű tábla az árvai várban 1990 A nyelvhasználattal foglalkozó első törvényt 1990-ben hozták létre, Csehszlovákiában ez csak ott engedélyezte a magyar nyelv használatát, ahol a magyarok aránya a népesség 20%-át meghaladta.
1995 Miután Szlovákia független állam lett, 1993-ban a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica slovenská olyan törvények elfogadását szorgalmazta, amelyek „megvédelmeznék" a szlovák nyelvet. A „dél-szlovákiai szlovákok” az 1995. április 4-ei nagysurányi találkozón kiadott nyilatkozatban követelték a nyelvtörvény elfogadását. A nyelvtörvény módosítása („kivételek nélküli nyelvtörvény") különböző büntetési tételeket írt elő más nyelvek, például a magyar használatáért a hivatalos kommunikációban, a kisebbség részarányától függetlenül. Így a törvény a magyar többségű településeken is büntetni rendelte a magyar nyelv használatát. Az államnyelvtörvény betartása felett őrködő ellenőrző testület első négy tagját a kulturális minisztérium 1996 februárjában nevezte ki.A Szabad Újság 1996. február 7-ei lapszáma. Ezt az elnyomó jellegű törvényt még a szlovák alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta és később megsemmisítette.
1999 Ahhoz, hogy Szlovákia folytathassa a tárgyalásokat az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás ügyében, el kellett fogadnia a kisebbségek nyelvhasználatához való jogokat. Ez egy 1999-es törvényben történt meg, amely a kisebbségi nyelv használatát nyilvános helyeken (pl. kórházakban) ott engedélyezte, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.
2009 bélyegkép|jobbra|196px|Knut Vollebæk 2009-ben a szlovák parlament elfogadta az úgynevezett „államnyelv törvényt”, mely szerint a szóbeli és az írásbeli kommunikáció során használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalokban és intézményekben csak szlovák lehet.Int'l intellectuals protest against Slovak language law Más nyelv például a magyarA Szlovák Köztársaság állampolgárainak 10%-nak anyanyelve használata a leírt feltételek mellett a törvény következtében pénzbüntetést eredményez, minimum 100, maximum 5000 eurót. A The Economist című tekintélyes lap egy cikkében foglalkozott a nyelvtörvénnyel, eszerint a törvénnyel „Szlovákia kriminalizálja a magyar nyelvet”,The Economist Slovakia criminalises the use of Hungarian ami az anyanyelve a szlovákiai állampolgárok 10,7%-nak, ennek használata bizonyos helyzetekben büntetést von maga után.
Knut Vollebæk, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi biztosa számos ponton kritizálta a nyelvtörvényt, azonban utóbb Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait titokban és nem nyilvánosan tette. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra kérte a szlovák kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Vollebækkel folytatott kommunikációt annak teljességében, hogy a biztos véleményét és állásfoglalásait ne lehessen meghamisítani vagy eltorzítani. Korábban számos alkalommal a szlovák kormány a biztos véleményét úgy próbálta prezentálni, mintha minden rendben lenne a törvénnyel. Magyarország kifejezésre juttatta, hogy aggódik a törvény magyarokkal szembeni diszkriminatív volta miatt.
Augusztus 31-én lepleztek le egy szobrot Szlovákiában, mely egy országos demonstráció alkalmával az ott élő magyarok tiltakozását szimbolizálta a nyelvtörvény ellen. A gyászszobor leleplezése során tartott beszédekben elhangzott, hogy „A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük! Ez a szobor üzenete”.Gyászszoborral tiltakoznak a szlovák nyelvtörvény ellen – Index, 2009. augusztus 31. Bajnai Gordon magyar miniszterelnök szerint: „Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyet használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat”.Bajnai: A kisebbségek ügye szent és sérthetetlen – InfoRádió, 2009. szeptember 3. Szeptember elején a nyelvtörvényre felhívták a Fehér Ház figyelmét. Koszorus Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (American Hungarian Federation) vezetője „elfogadhatatlan és diszkriminatív”-nak nevezte a törvényt az amerikai kormányzat vezető külpolitikai döntéshozóval történt találkozóján.Slovak language law brought to attention of White House - Politics.hu, 2009. szeptember 1. A magyar külügyminiszter, Balázs Péter a szlovákiai gyakorlatot a kegyetlen Ceauşescu-diktatúra nyelvpolitikájához hasonlította.Pozsony felháborodásának adott hangot Balázs Péter interjújával kapcsolatban: Kiakasztotta a szlovákokat Balázs Péter – Index, 2009. szeptember 17.Az MKP az EBESZ-en kívül más fórumok elé kívánja vinni a nyelvtörvény ügyét – Mti.hu, 2009. szeptember 18.Besokallt a szlovák külügy Balázs interjúja miatt – Origo, 2009. szeptember 17.
Bajnai–Fico tárgyalások bélyegkép|középre|120px|Bajnai Gordon, Magyarország akkori miniszterelnökebélyegkép|középre|120px|Robert Fico, Szlovákia akkori miniszterelnöke A nyelvtörvény ügyében Bajnai Gordon és Robert Fico tárgyalásokat kezdeményezett, amelyek Szécsény városában zajlottak szeptember 10-én. A sajtó akkoriban úgy értékelte, hogy a magyar félnek sikerült valami apró eredményt elérnie a nyelvtörvénnyel kapcsolatban,Fico lenyelte a szécsényi békát – Index, 2009. szeptember 11. akkor még nem lehetett tudni, hogy a megállapodást a szlovákok rövid idő után semmibe veszik. Ugyanakkor már a találkozó utáni sajtótájékoztatón is Fico számtalan félmondattal és utalással gúnyolódott a magyarokon. A felek Szécsényben megállapodtak, hogy a szlovák államnyelvtörvény vitás kérdéseit a törvényhez kiadandó végrehajtási utasításban rendezi majd a szlovák kormány, a végrehajtási utasításról pedig a kisebbségi vegyesbizottságban (kvb) egyeztetnek, a tárgyalásokba az EBESZ-t is bevonva. Fico azt is vállalta a szécsényi megállapodásban, hogy elfogadja és kötelezőnek tartja az EBESZ ajánlásait és véleményét.Nyelvtörvény: a főbiztos visszafogott – Kitekintő.hu, 2009. december 2. Ezt a megállapodást a szlovák fél teljes egészében felrúgta mindössze néhány hónappal később. Kiderült, az EBESZ ajánlásait semmibe vevő végrehajtási utasítást akar elfogadni a szlovák kormány december közepén az államnyelvtörvényhez. A szlovákok a szécsényi megállapodással ellentétben nem egyeztettek a kérdésről a magyarokkal és az EBESZ-szel.Szlovákia felrúgja a szécsényi megállapodást – Index, 2009. december 11.
Magyarország később változtatott eredeti álláspontján és nem Szlovákiát támogatta azon a szavazáson, ahol az energiaügyi miniszterek arról döntöttek, hol legyen az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) székhelye. „Csalódtam Magyarországban, mert emlékszem, hogy Luxemburgban [június folyamán] Szlovákiát támogatta, de az álláspontja most megváltozott.”Forrás: Lubomir Jahnatek. A döntés okáról a szlovák fél úgy vélekedett, a nyelvtörvény idézte elő ezt a döntést. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szerint azonban „Magyarország a hagyományosan jó magyar–szlovén kapcsolatokra való tekintettel döntött a szlovén ACER pályázat támogatása mellett.”A nyelvtörvény miatt vesztett Szlovákia – Kitekintő.hu, 2009. december 9. A döntés nagy veszteség volt Robert Fico szlovák kormányfőnek, aki erőteljesen lobbizott a központ szlovákiai telepítése érdekében.
2009. december 16-án a szlovák kormány elfogadta a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. A dokumentum – amely kétszer olyan hosszú, mint maga a törvény – rögzíti, hogyan kell értelmezni a törvény egyes sokat vitatott fogalmait, mint például a hivatalos és a nyilvános érintkezés, a hivatalos nyelv, a földrajzi megnevezés vagy az egészségügyi és szociális intézmények nyelvhasználata.
2010 Januárban Knut Vollebæk EBESZ-főbiztos elismerő közleményben üdvözölte a végrehajtási utasításokat, noha a szlovák kormány a nyelvtörvény magyarázatából több fontos javaslatát kihagyta.Lenyelte a főbiztos a szlovák önfejűséget – Origo, 2010. január 11. A magyar kormány 2010. február 1-jétől 50 millió forintos pénzalapot hozott létre azoknak a szlovákiai magyaroknak a kárpótlására, akiket megbírságoltak anyanyelvük használata miatt.Budapest megsegíti a szlovák nyelvtörvény áldozatait – Index, 2010. január 28. A 2010-es szlovákiai parlamenti választások után megalakult Radičová-kormány a törvény módosítására készült.A szlovák nyelvtörvény módosítása fenntartja a pénzbüntetés lehetőségét – InfoRádió, 2010. szeptember 17. 2010 októberében a Velencei Bizottság állásfoglalást adott ki a törvénnyel kapcsolatban.Opinion on the Act on the State Language of the Slovak Republic – Velencei Bizottság, 2010. október 15-16. A Bizottság részletesen elemezte a törvényt, és annak módosítására szólított fel.Mit mond a Velencei Bizottság a szlovák nyelvtörvényről? – Kitekinto.hu, 2010. október 26. A Magyar Koalíció Pártja kezdeményezésére 2010 októberében aláírásgyűjtést indítottak a szabad anyanyelvhasználat követelése végett. A közel támogató aláírást tartalmazó petíciós íveket 2010 decemberében átadták a parlament elnökségi irodájának.Több mint 33 ezer aláírás a szabad anyanyelvhasználatért – Új Szó, 2010. december 8.
bélyegkép|jobbra|250px|Orbán Viktor magyar és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök 2010-ben
2010. december 9-én a kritikák hatására módosította a törvényt a szlovák parlament. A kiszabható pénzbírság felső határát 2500 euróra csökkentették, és a magánszemélyek kikerültek a büntethető körből.Szlovák nyelvtörvény: a parlament jóváhagyta a jogszabály módosításait – Hvg.hu, 2010. december 9. Ivan Gašparovič államfő visszaküldte a törvényt megfontolásra,Gasparovic visszaküldte az államnyelvtörvényt – Népszabadság, 2010. december 30. így az egy második szavazás után, csak 2011 márciusában lépett érvénybe.Szlovákiában életbe lépett a felpuhított nyelvtörvény – Origo, 2011. március 1.
2011