Gabos (, ) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Márkusfalvához tartozik.
Fekvése Vukovártól légvonalban 20, közúton 24 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, az Eszék–Vinkovci vasútvonal mentén, a Vuka (Valkó) jobb partján fekszik. Vasútállomása van.
Története Gabos területe már ősidők óta lakott. A falutól északra a Mišljenovci településrészen található egy elliptikus mesterséges halom, mely mintegy 30 méter átmérőjű és körülbelül 1,5 méter magas.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7125. Az 1951-es régészeti terepbejárás során (Vinski és Vinski-Gasparini 1962) korai vaskori sírhalomként határozták meg. A 2003-as felmérés megmutatta, hogy a lelőhely nem sérült, de felszíni leleteket sem találtak.
A középkori Gabost 1437-ben említik, amikor a magvaszakadt Alsáni János itteni birtokát a Tallócziak kapták. Ekkor felsorolják Milyenfalva, Szabadság, Czvekfalva, Györgyfalva, Szerovcz, Ellyésfalva, Gedefalva helységeket, valamint Vecseifalva puszta és Szent-Mihály helység részeit, mint hozzá tartozó birtokokat. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Neve a magyar Gábor személynév régi, Gabos változatából származik. A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. Az elhagyott településre 1697-től Boszniából szerb családok vándoroltak be. A 18. század első felében már 37 ház állt a településen. 1756-ban 25 szerb háza és Mária mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma volt. A szomszédos Ostrovo parókiájához tartozott. Már 1759-ben Mihail Jovanović pópa idejében megkezdték új klasszicista templomának építését, melyet 1766. június 30-án szentelt fel Pavle Nenadović metropolita a Kisboldogasszony tiszteletére.
Az első katonai felmérés térképén „Gaboss” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gaboss” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...191. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gaboss” néven 90 házzal, 89 katolikus és 536 pravoszláv vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.
A településnek 1857-ben 603, 1910-ben 718 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a szerb, 15%-a horvát, 10%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1914 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 603 702 588 713 747 718 663 817 718 753 843 826 781 746 613 516
Gazdaság A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
200px|bélyegkép|jobbra|A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temploma Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1759 és 1766 között épült. Felszentelése 1766. június 30-án volt. A 19. század elején megújították. 59 ikonból álló ikonosztázát 1844-ben állították, ismeretlen mester alkotása. 1991-ben a horvátországi háborúban súlyosan megsérült. A háború után felújították.
Gaboštól 3,2 km-re északkeletre található Buđak erőd régészeti lelőhelye, ahol tulajdonképpen a Valkó (Vuka) nagy kanyarulatában állt vizivár típusú erődítmény maradványai találhatók. A középső rész kerülete 70 x 70 m, melyet 15-20 m széles, 2 m mély árok övez. Az árok külső szélén mintegy 1,5 m relatív magasságú töltést építettek, melynek szélessége mintegy 5 m. A helyet az 1806-1869 között készített második katonai felmérés térképén ábrázolják.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6927.
Kultúra SKD Prosvjeta-Gaboš szerb kulturális egyesület
Oktatás A településen a márkusfalvi általános iskola területi iskolája működik.
Sport NK Čelik Gaboš labdarúgóklub. 1928-ban alapították, a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek LD „Jelen” Gaboš vadásztársaság.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az általános iskola honlapja Srbi.hr:Pravoslavni hramovi u Gabošu, Sremskim Lazama, Koprivni i Karancu
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Vukovár-Szerém megye települései