Surányi-Unger Tivadar (Theodor) (Budapest, 1898. február 4. – New York, 1973. november 1.) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).

Kutatási területe: Elméleti közgazdaságtan, konjunktúra-elmélet, gazdaságpolitika, gazdaságtörténet, gazdaságfilozófia.

Életpályája

Budapesten született Unger János hivatalnok és Neugebauer Emma Mária gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a budapesti, a grazi és a bécsi egyetemeken végezte 1915–1919 között. 1920-ban filozófiai, 1921-ben közgazdasági doktori vizsgát tett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán, majd a Miskolci Jogakadémián tanított. 1925-ben habilitálták magántanárrá. 1929. január 24-én kinevezték nyilvános rendkívüli tanárnak, 1933. június 29-én nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. 1935-ben beválasztották az MTA levelező tagjainakAkadémiai levelező tagságát 1948-ban vonták meg tőle, 1991-ben rehabilitálták, lásd Akadémiai Értesítő, XL. évf. 1991/7. sz. 109-110. p. sorába.

1926-ban a Miskolci Jogakadémiáról átment Szegedre, s megkapta a Jogtudományi Karon a Statisztikai Tanszék vezetését. 1929-ben Kováts Ferenc (1873-1956) a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék éléről a József Nádor Műegyetemre távozott, s az ő tanszékének a vezetését is Surányi-Unger Tivadar vette át, így 1929-től 1940. október 19-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszéket vezette, azaz két katedrát töltött be egymaga,E jelenségnek is főleg gazdasági oka volt, pl. a Bölcsészettudományi Karon is Várkonyi Hildebrand Dezső 1934-től 1940-ig egymaga töltötte be a pszichológiai és a pedagógiai intézet katedráit. a Jogtudományi Kar dékáni tisztségére választották meg 1936/37-ben, ennek megfelelően 1937/38-ban prodékán volt.

Tag, sőt tisztségviselő nemzetközi tudományos testületekben: Preparatory Committee of the World Economic Conference, Genf (1933); Comité International pour les Industries Agricoles, Párizs (1939-40); Association for Comparative Economics, USA, vezetőségi tag. A két világháború közt a Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke, s a Külügyi Társaság tagja.

1940-ben a szegedi Jogtudományi Kar visszaköltözött Kolozsvárra. A második világháború alatt jogi fakultás nem működött Szegeden. A legtöbb jogász tanár elment oktatni Kolozsvárra, de sokan másutt kerestek állást, Surányi-Unger Tivadar a pécsi Erzsébet Tudományegyetemre ment tanítani. 1945-ban nyugatra emigrált. 1945/46-ban az innsbrucki egyetemen vendégprofesszor volt, majd 1946–1958 között New Yorkban a Syracusai Egyetemen gazdaságtant adott elő. 1958 után visszajött Európába, a Göttingeni Egyetem társadalomtudományi és közgazdasági karán tanszékvezető professzorként tanított közgazdaságtant, 1964/65-ben dékáni tisztet is betöltött, majd különböző egyetemeken (München, Marburg, Tübingen, Bombay, Sanghaj) volt vendégprofesszor. Nyugdíjas éveit New Yorkban töltötte. Budapesten, az Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága Legtöbbet forgatott műve volt az 1936-ban kiadott Magyar nemzetgazdaság és pénzügy c. kötete, de nagy visszhangot váltottak ki konjunktúraelméleti és külgazdasági tematikájú tanulmányai is. Külföldön is legnagyobb sikert a 20. századi gazdaságot elemző tanulmányaival aratott. Már a két világháború közt is rendszeresen (1935, 1937, 1939) meghívták előadni Amerikába, Los Angelesbe (University of Southern California).Balogh Elemér: Oktatás- és kutatástörténet. (Állam- és Jogtudományi Kar). In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 36-114. p. Surányi-Unger Tivadar lásd 66-67. p.

Művei A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig. Budapest. 1920. 160 p. Philosophie in der Volkswirtschaftslehre. 1-2. Bd. Jena, 1923-1926. VIII, 400; VIII, 547 p. Die Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehre im ersten Viertel des 20. Jahrhunderts. Jena, 1927. XII, 320 p. A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Budapest, 1927. XI, 280 p. Recent developments in American economic policy. Budapest, 1930. 125 p. Gazdasági rugalmasság és változékonyság. Bp. 1935 Magyar nemzetgazdaság és pénzügy. Budapest, 1936. 617 p.2. átdolg. és bőv. kiad. 1. köt. Bp. 1943. VI, 417 p.; 2. köt. Bp. 1944. V, 435 p. Áralakulás és pénzérték. Bp. 1944. Private enterprise and governmental planning. New York, 1950. XIII, 389 p. Comparative economic systems. New York, 1952. X, 628 p. Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropas. Stuttgart, 1964. VII, 216 p. Wirtschaftsphilosophie des 20 Jahrhunderts. Stuttgart, 1967. XIII, 312 p.

Díjak, elismerések

Ordre de Mérite Agricole érdemrend (Franciaország, 1939)

Jegyzetek

Források Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Surányi-Unger Tivadar lásd 65-66. p. Bonifert Donát (1988): Az árszabályozás hazai hagyományai és nemzetközi tapasztalatai. Kereskedelmi Szemle, 3. sz., 33–40. Arcanum Digitális Tudománytár. Csikós-Nagy Béla (1994): Surányi-Unger Tivadar. In: Mátyás Antal (szerk.), Magyar közgazdászok a két világháború között (54–79.), Akadémiai Kiadó, Budapest. Gazdaságtanulmányi osztályt állítottak fel a miniszterelnökségen (1938). Esti Kurir, 1938. augusztus 4., p. 7. Arcanum Digitális Tudománytár. Gyémánt Richárd (2020): Surányi-Unger Tivadar (1898–1973). Acta Universitatis Szegediensis: forum : acta juridica et politica (A Szegedi Tudományegyetem jogász professzorai I.), 1. sz., 653–665. SZTE Egyetemi Kiadványok. Hild Márta (2019): Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány: történetek a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. In: Havran Dániel, Klement Judit és Nagy Dániel Gergely (szerk.), Eszmék – történetek – elméletek: tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére (140–183.), MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest. Corvinus Kutatások. Müller, Reinhard (2013): Theo Surányi-Unger. Archiv für die Geschichte der Soziologie in Österreich. Sipos Béla (1997): Közgazdász-statisztikus tudósok a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Statisztikai Szemle, 2. sz., 178–182. KSH.Sipos Béla. Surányi-Unger Tivadar Surányi-Unger Tivadar. In: Kenyeres Ágnes (főszerk.), Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum Kézikönyvtár. Surányi-Unger Tivadar (2005). In: Kollega Tarsoly István (főszerk.), Révai Új Lexikona, XVI. köt., Rac–Sy (871–872.), Babits, Szekszárd. Surányi-Unger Tivadar (2004). In: Markó László (főszerk.), Új Magyar Életrajzi Lexikon, 5. köt., P–S (1322–1323.), Magyar Könyvklub, Budapest.

További információk Tudósnaptár A szegedi Statisztikai és Demográfiai Tanszék rövid története SZTE Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok

Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek