bélyegkép|jobbra|250px|A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon A geotermikus erőművek a Föld mélyebb rétegeiben található magas hőmérsékletű és nyomású víz energiáját alakítják át villamos energiává.
A geotermikus energia
A földkéregben egyre mélyebbre haladva a hőmérséklet folyamatosan növekszik. Ez a hőmérsékleti gradiens a világon átlagban 30 Celsius-fok kilométerenként, Magyarországon ez átlagosan 60 Celsius-fok kilométerenként. A hőmérséklet-emelkedésnek oka a Föld belsejében található magban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatok. A földtörténet során az egymásra rakódó kőzetrétegek között megrekedt víz közelebb kerül a föld köpenyéhez, így egyre magasabb hőmérsékletű lesz, míg a mélységgel a nyomás is folyamatosan növekszik. Megfelelő mélységben ezen rétegek között a hőmérséklet meghaladhatja a 350 Celsius-fokot is, míg a víz a magas nyomás hatására folyékony állapotban marad. A rétegek közül természetes úton a felszínre törő jelenségeket nevezzük gejzírnek. Ha emberi segítséggel kerülnek a felszínre, akkor azt geotermikus erőműben villamosenergia-előállításra felhasználhatjuk.
Áramtermelés
A geotermikus erőműveknek több fajtája is létezik melyeket a kitermelt víz alapján lehet jellemezni.
Szárazgőz-erőművek bélyegkép|Szárazgőz-erőmű működési elve Ha a kinyert közeg magas nyomású gőz, akkor azt közvetlenül vezetik rá a turbinára, amely meghajtja a generátort. Ezek a szárazgőz-erőművek.
Nedvesgőz-erőművek bélyegkép|Nedvesgőz-erőmű működési elve Ha forró vizet nyernek ki, akkor azt nyomáscsökkentéssel vezetik rá a turbinára. Ebben az esetben a forró vizet a nagy nyomás folyékony állapotban tartja, majd a turbina előtt nyomáscsökkentés következtében az addig folyékony magas nyomású víz hirtelen gőzzé alakul, a térfogata óriásira növekszik, ami meghajtja a turbinalapátokat. Ezen fajtát nedvesgőz-erőműnek nevezik.
Kettős ciklusú erőművek A harmadik lehetőség, mikor alacsony hőmérsékletű gőzt vagy vizet nyernek ki és ennek hőjét hasznosítják. A kinyert vizet ilyenkor egy hőcserélőn vezetik keresztül, ahol egy a másodlagos körben áramló, kisebb forráspontú anyagnak adja át a hőjét. Ezen erőművek előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsátásuk és kisebb hőmérsékletű vizeknél is alkalmazhatóak, így felhasználhatóságunk szélesebb körű. semmi|bélyegkép|Kettős ciklusú erőmű működési elve Néhol alkalmazzák a kettős ciklusú és az elgőzölögtetős erőművek keresztezését is, melynek felépítése hasonló a kettős ciklusú erőműjéhez.
Előnyök, hátrányok Előnye, hogy alacsony a károsanyag-kibocsátásuk, így a környezetterhelésük számos egyéb erőműfajtával szemben elenyésző. A kitermelt vízben vagy gőzben oldott kén-hidrogén és szén-dioxid jelenti az erőművek elsődleges károsanyag-kibocsátását. A kén-hidrogén nagy koncentrációban mérgező, viszont fosszilis erőművekhez viszonyítva a kibocsátás elenyésző. A kettős ciklusú rendszereknek a zárt elsődleges kör miatt gyakorlatilag nincs károsanyag-kibocsátása. Mivel a geotermikus erőműveket az energiaforrásra telepítik, így nem kell a tüzelőanyag szállításához szükséges infrastruktúrát kialakítani, nincs a szállításból adódó környezetterhelés az üzemelés során. A helyesen megtervezett és üzemeltetett geotermikus erőművek a felhasznált víz visszasajtolásával gyakorlatilag folyamatos energiaforrásként üzemelhetnek.
Hátrányai, hogy telepítéskor magas beruházási költséggel bírnak más erőműfajtákkal szemben, viszont az üzemeltetési és karbantartási költségek alacsonyak.
Hazai viszonylatok
Sok helyütt olvasható, hogy Magyarország geotermikus energia szempontjából különösen jó fekvéssel bír, „geotermikus nagyhatalom”. Ezen állítás igazolására ez idáig nem létesült geotermikus erőmű hazánkban, viszont geotermikus energiát használnak fel gyógyfürdőkben, mezőgazdaságban, ásványvíz palackozására. Ennek egyik fő oka, hogy a geotermikus energia folyamatos kinyeréséhez vissza kell sajtolni a kitermelt vízzel megegyező mennyiséget, amely hazánkban geológiai adottságok miatt egyelőre nehézkes.
Külső hivatkozások Itt a geotermikus energiáról olvashatsz többet. Itt az erőművek típusairól olvashatsz bővebben angolul.
Lásd még Geotermikus energia Geotermikus gradiens