Adorján Emil, születési és 1890-ig használt nevén Auspitz Emil,A Belügyminisztérium 1890. évi 54305. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1890. év 1. oldal 4. sor. írói álnevén: LeanderGulyás Pál: Magyar Írói Álnévlexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (515. oldal) (Nagyvárad, 1871. február 17.jewishgen.org – Mauthauseni koncentrációs tábor, 1944 ősze) ügyvéd, író, gyorsírásszakértő, Adorján Ármin (1867–1938) író, újságíró, ügyvéd testvére.
Élete Auspitz Adolf (1836–1909) iskolaigazgató és Ausch Nina fiaként született nagyváradi zsidó családban. Családnevét 1890-ben változtatta Auspitzról Adorjánra. Középiskolai tanulmányait 1881 és 1889 között a premontrei kanonok-rend Nagyváradi Katolikus Főgimnáziumában végezte, majd 1889 és 1893 között a Nagyváradi Jogakadémia hallgatója volt. Jogi tanulmányai mellett elvégzett egy gyorsírói tanfolyamot is, s gyorsírótanári oklevelet szerzett. A Budapesten megjelenő Gyorsírók Lapjának szerkesztője lett és 1893-ban kiadta a Tizenkét gyorsírási óra című tankönyvét, amelyet aztán országszerte használtak. 1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen letette a politikai és jogi doktori vizsgát. Ezt követően egy évig Franciaországban és Németországban gyarapította filozófiai és jogi ismereteit. 1900-ban Budapesten ügyvédi vizsgát tett. A következő évben Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott. 1911-ig a Nagyvárad című lap munkatársa volt. 1915–1916-ban a Nagyváradi Ügyvédi Kamara alelnöke, 1916 és 1919 között a Nagyváradi Ügyvédi Szövetség elnöke volt.
1919 után visszavonult a közélettől. Gyűjtötte a Nagyvárad történetével, művészetével kapcsolatos kiadványokat, képzőművészeti alkotásokat, ritkaságokat. Magánvagyonából építtette fel a Sas Palotát, Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületét.
1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan nem tért vissza.
Magánélete Felesége Weinberger Irén (1883–1944) volt, Weinberger Jakab és Popper Emília lánya, akivel 1902. október 26-án Nagyváradon kötött házasságot.
Gyermekei:
Adorján Péter (1903–1944) író, újságíró Adorján Pál (1905–1983) rádiómérnök, technikai szakíró Adorján András (1908–1974) zeneszerző, zenetörténész, karmester Adorján György (1912–1945) Adorján Éva
Művei Tizenöt gyorsírási óra (Nagyvárad, 1891) Gyorsírási olvasókönyv a Stolze-Fenyvessy rendszer szerint (Nagyvárad, 1893) Olivia bosszúja (humoros regény, Nagyvárad, 1898) Komoly pillanatok (humoreszkek, Budapest, 1899) Osztrák jog (Budapest, 1900)
Jegyzetek
Források
További információk Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, . Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar szaklapszerkesztők Kategória:Nagyváradiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt jogászok Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai Kategória:Műgyűjtők