A morganatikus házasság uralkodóházak, főnemesi családok férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és gyermekei nem részesülnek a férj kivételes jogaiban. A házasság mindazonáltal érvényesnek, az ebből született gyermekek törvényesnek számítottak.

Kempelen Béla különbséget tesz a mésalliance házasság (magyarul: visszás-házasság)Felsőmagyarországi Minerva: nemzeti folyó-irás, Volume 2. 707. o. és a morganatikus házasság között: az elsőnél az egyik fél nem bír nemesi ranggal (például egy nemes egy polgár leánnyal házasodik), a másodiknál viszont mindkét fél nemesi származású, csak az egyik magasabb rangú, mint a másik. Kempelen szerint a méssaliance házasságnál a nem nemes feleség nemesi rangra emelkedik a házasságkötés után, és a gyermekei minden jogot örökölnek. Azonban a morganatikus házasságnál, amikor egy fejedelmi rangú fél feleségül vesz egy alacsonyabb rangú nőt, a feleség nem emelkedik a férj rangjára, és a leszármazottjai nem kapják meg a jogait és kiváltságait.Kempelen Béla. (1907). A nemesség. útmutató az összes nemességi ügyekben. Benkő Gyula könyvkereskedése. Budapest (5. o.) Például Habsburg–Lotaringiai Ernő főherceg a magyar köznemes bessenyői és velikei Skublics Laurát (1826–1865) vette el morganatikus házasságban, és ezért az uralkodó megfosztotta rokonát a főhercegi címtől és más egyéb kiváltságaitól; a király a „báró Wallburg” címet és új vezetéknevet adományozott a volt Habsburg-Lotaringiai főhercegnek. A visszás-házasságra (mésalliance) példa Deák Ferencnek, a „haza bölcsének” a nagybátyja, kehidai Deák József (1764–1831) táblabíró, főhadnagy, királyi testőr, aki az otthonában szolgáló szobalányt, István Katalint (1780–1850) vette el; közös gyermekeik és leszármazottjaik továbbra is a kehidai Deák család teljes jogú és törvényes képviselői voltak.Bekő Tamás. Deák Ferenc zalatárnoki nőrokonai. In: Szerk. Kiss Gábor. (2015) „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében. Zalaegerszeg. dfmvk. 190., 194. o.

Kempelen azt is magyarázza, hogy méssaliance-ot akkor is követhetnek el a felek, ha mindketten a nemesi rendhez tartoznak. Például ha egy nemrég nemesített és főnemesi címmel adományozott családból származó hölgy házasságot köt egy ősrégi köznemes férfival, nem a főnemes nő követett el méssaliance-ot, hanem a férfi, mivel a nemrég főnemesi rangra emelt család nem rendelkezik az ősi próbához megkívánt számú ősökkel.Kempelen Béla. (1907). A nemesség. útmutató az összes nemességi ügyekben. Benkő Gyula könyvkereskedése. Budapest. 5-6. o.

Történelmi példák Európában Ausztria Ferdinánd király fia, Ferdinánd (1529–1595) Tirol hercege Welser Filippinát, egy gazdag regensburgi kereskedő család leányát vette feleségül. I. Ferenc lánya, Mária Lujza első férjének, Napóleonnak halála után Adam Neipperg gróffal, majd ennek halála után Charles-René de Bombelles gróffal lépett házasságra. I. Ferenc másik gyermeke, a Stájer herceg a Bad Aussee-i postamester leányát, Anna Plochlt (1804–1885) vette feleségül. Ernő főherceg a magyar köznemes besenyői és velikei Skublics Laurát (1826–1865)Szluha Márton. (2012). Vasvármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó. 523. o. vette titokban feleségül, 1858-ban. Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő a bajor választófejedelemmel kötött félresikerült első házassága után Ludwig von Arco gróffal (1773–1854) lépett frigyre. Habsburg–Toscanai János Szalvátor főherceg a Bécsi Opera közrendű származású balett-táncosnőjét, Milli Stubelt vette feleségül. 1900-ban Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és Chotek Zsófia cseh grófnő között Ferenc József császár csak morganatikus házasságot engedélyezett, mivel a Chotek családot nem ismerte el a Habsburgokkal egyenrangúnak. 1903-ban Habsburg–Toscanai Lipót Ferdinánd Szalvátor főherceg egy bécsi prostituáltat, Wilhelmine Adamovichot vette feleségül. Ezt követően Leopold Wölfling polgári néven Svájcban és Berlinben élt. Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főherceg első feleségének Mária Valériának halála után Melanie von Riesenfels bárókisasszonyt (1898–1984) vette feleségül. Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Lajos főherceg, a későbbi Ferdinand Burg egy polgárleányt, Berta Czubert (1879–1979) vett feleségül. Habsburg–Tescheni Leó Károly főherceg, polgári nevén Leo Karl Habsburg Maria-Klothilde Anna von Thuillières (1893–1978) grófnőt vette feleségül.

Belgium 1909-ben II. Lipót belga király halála előtt néhány nappal feleségül vette szeretőjét, Blanche Zélia Joséphine Delacroix-t. 1941-ben III. Lipót belga király házasságot kötött a brit Mary Lilian Baelsszel.

Dánia 1721-ben IV. Frigyes dán és norvég király második felesége Anna Sophie von Reventlow lett. 1850-ben VII. Frigyes dán király harmadik felesége Louise Christrine Rasmussen lett; az asszony a házasságot követően nemességet és a Danner grófnő címet kapta.

Egyesült Királyság 1784-ben a későbbi IV. György brit király a kétszeres özvegy, katolikus Maria Anne Smythe férje lett. A házasságot a királyi család nem tekintette érvényesnek. 1937-ben VIII. Eduárd brit király az amerikai elvált asszonyt, Wallis Simpsont vette feleségül és lemondott a trónról. A pár Franciaországban élt, Windsor hercege és hercegnéje néven.

Franciaország 1683-ban a megözvegyült XIV. Lajos király titokban feleségül vette régi szeretőjét, Françoise d’Aubignét, Maintenon márkinőjét. X. Károly francia király fiának, az 1820-ban meggyilkolt Berry hercegének megözvegyült felesége, Mária Karolina 1831. december 14-én Rómában titokban feleségül ment Ettore Carlo Lucchesi-Pallihoz (1806–1864), Grazia 8. grófjához, Campofranco hercegéhez. Miután a házasság 1832-ben kitudódott, a Bourbon-család, jelesül a trónjáról lemondott, és ekkor már külföldi száműzetésben élő X. Károly kitagadta Mária Karolinát. 1803-ban Bonaparte Napóleon öccse, Jérôme Bonaparte az amerikai Elizabeth Pattersont vette feleségül. Napóleon soha nem ismerte el, és utóbb, már császárként érvényteleníttette is ezt a házasságot, hogy öccse egy württembergi királyi hercegnőt vehessen el. Camille Paule (1867–1946) francia csendőr, a Mohéli (comorei nyelven Mwali) Királyság (Szultanátus) királynőjének (szultánájának) férje rangon alul megkötött házasság által a Comore-szigetek egyik szigetén.

Görögország 1919-ben I. Sándor görög király házasságot kötött a polgári származású Aszpaszia Manosszal. Egyedüli lányuk, Alexandra utóbb Jugoszlávia királynéja lett.

Itália I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király (élt 1751-1825) felesége halála után morganatikus házasságot kötött Luisa Migliaccio Partannával, Floridia grófnőjével.

Németország I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem (1617–1680) 1786-ban II. Frigyes Vilmos porosz király morganatikus házasságot kötött Julie von Voß-szal, a későbbi Ingenheim grófnővel. 1824-ben III. Frigyes Vilmos porosz király második felesége Auguste von Harrach grófnő lett. Lajos Vilmos bajor herceg (1831–1920) (Erzsébet császárné és királyné, Sissy, legidősebb bátyja) egy színésznővel, Henriette Mendellel kötött rangon aluli házassága miatt lemondott elsőszülötti jogáról. Sándor hessen–darmstadti herceg 1851-ben elvette feleségül nővére udvarhölgyét, Julia von Hauke grófnőt, a frigy azonban morganatikusnak számított, mivel a grófnő nem királyi vérből származott. Dédunokájuk Battenbergi Viktória Eugénia spanyol királyné, akinek fiai, Alfonz és Jakab, szintén morganatikus házasságot kötöttek.

Oroszország 1820-ban I. Sándor orosz cár bátyja, Konsztantyin Pavlovics nagyherceg házasságot kötött Joanna Grudzińska lengyel grófnővel, és 1822-ben önként lemondott a trónutódlásról öccse, Miklós javára. 1880-ban II. Sándor orosz cár Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova hercegnőt vette feleségül, akivel már hosszabb ideje viszonya volt, és a házasságkötés időpontja előtt négy gyermekük született. 1891-ben Mihail Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg, I. Miklós unokája, Zsófia merenbergi grófnővel kötött házasságot. A házasság a cári udvar felfogása szerint törvénytelennek számított, mert nem ortodox szertartás szerint kötötték. A nagyherceget megfosztották katonai rangjától, a cári udvarban betöltött pozíciójától, nagyhercegi jövedelmeitől, és száműzték Oroszországból.

Románia II. Károly király két morganatikus házasságot is kötött, Ioana Lambrino és Elena Lupescu polgári származású nőkkel.

Svédország Oszkár Károly Ágost svéd királyi herceg (1859–1953)

Szerbia I. Sándor szerb király (Aleksandar Obrenović), anyja akarata ellenére, 1900-ban annak egyik udvarhölgyét, Draga Lunjevicát vette feleségül. Draga királyné az alattvalók körében is népszerűtlenné vált. Három évvel az esküvő után a királyt és királynét egy tiszti összeesküvés résztvevői meggyilkolták.

Történelmi példák Afrikában I. Ranavalona madagaszkári királynő valószínűleg rekorder, ugyanis neki 4 morganatikus házassága is volt.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Házasság