thumb|300px|A 2009-es népszavazás eredménye, zölddel azok a területek, ahol igennel szavaztak a tilalomra, pirossal a minaretek szabad építése mellett állást foglaló négy kanton
Svájcban minaretépítési tilalom lépett életbe egy 2009 novemberi népszavazás eredményeként. A svájci lakosság akaratnyilvánító többsége a szavazáson úgy határozott, hogy megtiltja az országban új minaretek építését. A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, azaz a már létező négy minaret továbbra is fennmarad. A minaretek építésének a tilalmát a népszavazás közvetlenül az alkotmányba illesztette be, így az a legmagasabb szintű jogalkotással valósul meg. Svájcban 400 ezer muzulmánt tartanak nyilván, főként Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek. A tilalmat létrehozó népszavazáson a választópolgárok 57,5%-a voksolt igennel az új minaretek betiltására.Mi bújik meg a svájci minaretek tiltása mögött?, HVG, 2009. december 1.
Előzmények thumb|300px|A helyi török kulturális egyesület minarete Wangen bei Oltenben, ez a minaret váltotta ki a kezdeményezést A minaretek először 2005-ben kerültek viták kereszttüzébe Svájc északi, főleg németek lakta részein. Az első problémák akkor kezdődtek amikor Wangen bei Oltenben a helyi törökök építési engedélyért folyamodtak, hogy egy 6 méter magas minaretet építsenek az iszlám közösségi ház tetejére. Az építkezési terveket a helyi lakosság nagymértékben ellenezte, egy szervezetet is alapítottak arra a célra, hogy megakadályozzák a minaret felépítését. A helyi ügyekben illetékes Közösségi Építkezési és Tervezési Bizottság visszautasította a minaret építésére benyújtott engedélykérelmet, ám a törökök fellebbeztek a svájci kormány egyik minisztériumához, amely visszavonta a helyi szintű döntést. A helyi lakóközösség ezután a bíróságon próbált érvényt szerezni az eredeti döntésüknek, de nem jártak sikerrel. Ennek eredményeképp a 6 méter magas minaret végül megépült 2009 júliusában.Media Information of the Federal Supreme Court
2007-ben az Egerkinger bizottság kezdeményezte Svájc alkotmányának módosítását a minarettilalom érdekében. A bizottság által javasolt kiegészítés az alkotmány 72. cikkét érintené a következő módon: „A minaretek építése tiltott”. Az új minaretek építésére vonatkozó tilalom úgy valósul meg, hogy„alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására”.Nem szabad minaretet építeni Svájcban
Támogatók A kezdeményezést magánszemélyeken és más csoportokon kívül, a parlamenti pártok közül csak a Svájci Néppárt támogatta. Támogatták továbbá a vallási gyökerű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai, hogy „megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását”.Erős többség bólintott rá a svájci minaretek betiltására A kampányban ugyanakkor előtérbe kerültek a muzulmán nők elnyomásáról, a burka kényszerű viseléséről, a saríáról szóló kérdések aminek következményeképp feminista támogatása is volt az „igen”-nek.
Ellenzők Az egyik legfőbb ellenző a svájci kormány volt, ami azt ajánlotta a lakosságnak, hogy utasítsák el a kezdeményezést. A parlament is bírálta a kezdeményezést, korábbi felmérések az elutasítást valószínűsítették. A kormány attól tart, hogy a minaretek betiltása nyugtalanságot válthat ki az ország iszlám közösségeiből, illetve, hogy a döntés ronthatja Svájc kapcsolatát a muzulmán országokkal.
Népszavazás 2009. november 29-én a svájciak három kérdésről szavaztak népszavazás alkalmával, ezek egyike volt a minaretek tilalmát elrendelő alkotmánymódosítás. Ezen kívül a szavazólapon szerepelt fegyverexport tilalma (68% elutasította) és egy a légi közlekedésben használt üzemanyag adójának felhasználásával kapcsolatos kérdés, amit elfogadtak. A 2009-es svájci népszavazás alkalmával az alkotmány kiegészítését 57,5%-os igen szavazat mellett jóváhagyták.Minaret result seen as "turning point". swissinfo, 29 November 2009. Accessed 29 November 2009 Csupán négy a létező 26 kantonból szavazott az alkotmánymódosítás ellen,Swiss Approve Constitutional Ban on Mosque Minarets. FoxNews, Hozzáférés ideje: November 30, 2009 többnyire Svájc francia nyelvet beszélő részében. A referendum a minaretet nem mint vallási intézményt értelmezi, hanem politikai jelképként, amely a saríja, az iszlám jog szimbóluma.Svájc: vallásszabadság vagy demokrácia?, FigyelőNet, 2009. december 1.
Plakátkampány
Források
Kategória:Svájci kultúra Kategória:2009 Kategória:Minaretek Kategória:Svájc politikai élete