bélyegkép|jobbra|Régi kórház (Zalaegerszeg)
Jakabffy Zoltán (Budapest, 1877. december 31. – Budapest, 1947. március 7.) magyar építész. Az eklektikus építészeti korszak útkereső alkotója.
Családja Az erdélyi örmény nemesi Jakabfi (Hágopsáján) család leszármazottja.Jakabfi családGudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000. A család 1760-ban kapott nemesi címet.
Élete, munkássága Jakabffy Ferenc (1848–1913) építész, országgyűlési képviselő és Jakabffy Beatrix (1844–1933) gyermekeként született. Műegyetemi tanulmányait követően Czigler Győző professzor mellett dolgozott. Életművében a veszprémi, a zalaegerszegi, a szombathelyi kórház és a budapesti Erzsébet SzállóKárolyi utca 5. sz. építése a legjelentősebb.
A Szombathely város és Vas vármegye részére épülő közkórház tervpályázatán első díjat, majd megbízást nyert. A kórház nagyságrendjével az 1920-as évek egyik legjelentősebb építészeti alkotása magyar vidéki városban (1925–1927). Elrendezésével a kórház átmenetet képvisel a korabeli pavilonos rendszer és a későbbi, egy tömbbe foglalás között. A főépület alaprajza a szélesen kitáruló, erősen tagolt kompozíciónak megfelelően a kórház osztályait középső és két oldalszárnyra, valamint az ezekből kiinduló, zárt udvart körbefogó épületnyúlványokra osztja szét. A belső udvarba pergolás bejárón keresztül jutunk.
Rerrich Béla találóan jellemezte: ... „az egyszerű, világos alaprajzból barátságos, kedves külső megoldások alakulnak ki a tervező kezében. Kiindulói a Louis seize és a Biedermeier, de nem utánérzése, kópiája meglévő építményeknek, hanem ezeknek az irányoknak egyéni megérzésében való interpretációja. Homlokzatai újak, derűsek, de egyúttal meghitt ismerősök, mint a társaságban az olyan emberek, akik újak és ismeretlenek előttünk és mégis, mintha régi barátokat látnánk bennük, egyszerre megszeretjük őket, mert szerények, őszinték, finomak és derűsek – és becsületes benyomást tesznek ránk. És Jakabffy munkái nemcsak alaprajzi kompozíciójukban ilyenek, de elsősorban homlokzati megoldásukban is: nyugalommal, szeretettel, gondossággal és becsületességgel megoldottak. Mikor ezeket a munkákat nézegetjük, mintha éreznők, hogy ez az építész a régiek módjára jutott el idáig: megtanulta a mesterséget alaposan és ösztönös, eredeti és egyéni ízléssel űzi.”
Hozzájárulása az építészet fejlődéséhez
(M.M.1919–1945)
Források és szakirodalom
Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között – Műszaki K. Bp. 1986 – Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) – Akadémiai K. Bp.1985. – . Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet – Bp. 1980. Képzőműv. A. K. – és
Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Magyar építészet a 20. század első felében Jakabffy család
Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében Kategória:Magyar építészek Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek