A többségi demokrácia választási rendszere a győztesnek vagy a többséggel rendelkező szövetséges csoportoknak biztosítja egy határozott időre a „népuralmat”. Lényege, hogy döntéshozatalkor mindig az – egyszerű vagy a minősített – többség akarata érvényesül, vagyis ez a „többség diktatúrája”. Szélsőséges esetben a szavazati jogukkal élő döntéshozók pillanatnyi minimális többsége a leadott szavazatok 50 százaléka plusz egy szavazattal is rákényszerítheti akaratát a kisebbségben lévőkre. A többségi döntéshozatali eljárás következményeként némely döntés esetleg kirekesztő lehet, ezért a többségi döntéseket a modern demokráciákban az egyéni szabadságot és a kisebbségek kollektív szabadságát védő alkotmányos jogok korlátozhatják. Ez a rendszer egyaránt működhet írott illetve történeti alkotmány alapján.
Jellemzői Történeti vagy írott alkotmánnyal működik mely könnyen, a törvényhozók által módosítható. A szavazatok viszonylagos többségének megszerzése sokszor elég a kormányzáshoz. Ez a politikai rendszer ellenzéki szerepre ítéli a szavazáskor alul maradtakat, akár a valós többséget. A választási rendszer a két nagy pártnak kedvez, melyek általában a jobb és baloldali politikai ideológia köré csoportosulnak és így versengenek a főhatalomért. Az államalakulat egységes (unitárius) nemzetállam és központosított államszerkezettel rendelkezik. Az állampolgárok egyetlen nagy közösséget alkotnak, és egy sorson osztoznak. A térségi és etnikai különbségek nem jelennek meg a pártok politikájában. Nincsenek a központi hatalomtól független autonóm nemzeti és/vagy területi egységek. A törvényalkotás szerkezete az eszmei egykamarás vagy kétkamarás. A lényeges törvényhozási hatáskörök a kormánytöbbségű kamarát illeti, a másik kamara szerepe erősen korlátozott. A koalíciós törvényhozás fegyelmezetten, egységesen szavaz a kormányon maradásért. Parlamentáris hatalomgyakorlásnál a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány joga a törvényhozásé, de a gyakorlatban így is a kormányé a legfőbb hatalom. A végrehajtó hatalom egypárti vagy kis többségű szövetségben összpontosul. Jelentős a végrehajtó hatalom fölérendeltsége a törvényhozó hatalomhoz viszonyítva, tehát hiányzik vagy nem teljes a hatalmi ágak szétválasztása. A hatalom döntéshozatalkor mindig az – egyszerű vagy a minősített – többség akarata érvényesül. Központi bank, egyéb fontos intézmények és az állami vállalatok a kormány ellenőrzése alatt állnak. Nem vagy csak formálisan működik a közvetlen demokrácia intézménye, a népszavazás, mert azt magas részvételi küszöbök segítségével korlátozzák.
Bírálata
Sir Arthur Lewis, a Nobel-díjas közgazdász szerint, „ha kizárjuk a vesztes csoportokat a döntéshozatalban való részvételből, ez egyértelműen sérti a demokrácia elsődleges értelmezését”. Szintén rámutatott, „a többségi uralmat — és az abból következő kormány-ellenzék „felállást” — antidemokratikusnak is tekinthetjük, mert ezek a kölcsönös kizárás elvén alapulnak.” A demokráciaellenességet enyhíti, ha a kormányozási és ellenzéki szerepkörök időszakonként cserélődnek. A parlamenti szuverenitás és a demokrácia egymással összeegyeztethetetlen fogalmak. A többségi demokrácia kevésbé megértővé teszi a hatalom birtokosait. Az alkotmányozást vagy alkotmányt nem kell, hogy megelőzze egy széles körű társadalmi vita. Költséges választási kampányokon szakemberek segítségével igyekeznek szavazatot szerezni, ahol gyakran felelőtlen ígéretek is elhangzanak. Választások után a választók érdekképviselete a háttérbe szorul és a pártok és tagjaik egyéni érdeke, pedig elsődlegessé válik. Közintézmények vezetőinek kiválasztásában legfontosabb tényező a többséghez való tartozás, a rátermettség és a szakértelem másodlagos. Azt a látszatot kelti, hogy a nyelvi és nemzeti alapon szerveződött közösség életképtelen ami szegregáció a gettósodás szindrómáját hordozza magában. Azt hangoztatják, hogy az önfeladás és a többségi nemzetbe való feltétel nélküli beolvadás az egyedüli megoldás a boldogulásukhoz. A többségi nemzet diszkriminálja az ott élő kisebb népcsoportot.
Előnyei A hatalom kevesebb egyeztetéssel dönt és könnyebben kormányoz.
Gyakorlatban A többségi demokrácia legjellegzetesebben a „nemzetállamokban” használatos rendszer, amely egyenlő személyiségi jogokat biztosít, azonban megtagad mindenféle etnikai alapú kollektív önigazgatási jogot a többségi nemzeten kívül minden más népcsoporttól. A hivatalos nyelv és kultúra nem teszi lehetővé, hogy etnikai csoportok létezzenek, és az ilyen köztársaságban nagyarányú a beolvadás. Jelenleg a többségi demokrácia a legelterjedtebb. Magyarországon szintén többségi vagy részben többségi demokrácia működik, hasonlóan a legtöbb tagállamhoz az Európai Unióban.
Kapcsolódó szócikkek
Konszenzusos demokrácia Konszociális demokrácia Populizmus
Források
Szász Alpár Zoltán: A demokrácia modelljei Romániában: a valóság számokban kifejezve Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány – Demokrácia-kritika Magyar Virtuális Enciklopédia Demokrácia-típusok és a konfliktuskezelés módszerei etnikailag megosztott társadalmakban A konszenzus típusú demokrácia
További információk
Kategória:Demokrácia