A narancsszínű fülemüle (Larvivora brunnea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása Leírása óta ennek a kis énekesmadárnak többször is cserélték a rendszertani besorolását. Hamarább a rigófélék (Turdidae) közé sorolták. Később áthelyezték a légykapófélék (Muscicapidae) közé, a Luscinia nevű madárnembe. Azonban az újabb molekuláris törzsfejlődéses (philogenesis) kutatásoknak köszönhetően megtudtuk, hogy ez a madár, néhány másik Luscinia-fajjal együtt nem ebbe a nembe tartozik. A Lusciniából kivont fajoknak és a két ázsiai Erithacus-fajnak, megalkották, vagyis újrahasznosították, az 1837-ben megalkotott Larvivora madárnemet.
Előfordulása Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka területén honos. Sűrű erdők aljnövényzetének lakója. Vonuló madár, mely a nyarat előfordulási területének északi részén tölti, viszont télire az indiai Nyugati-Ghátokra és Srí Lankára vonul. A törzsalfaj akár Kelet-Afganisztánba és Kelet-Himalájára is elrepülhet, míg a wickhami alfaj Nyugat-Mianmarban költ, és nemigen költözik.
Alfajai
Larvivora brunnea brunnea (Hodgson, 1837) - Afganisztán keleti részétől a Himalája vonulatain át Közép-Kínáig Larvivora brunnea wickhami (Stuart Baker, 1916) - Mianmar nyugati része
Megjelenése Testhossza 15 centiméter, vagyis körülbelül akkora, mint a kékbegy (Luscinia svecica). A kifejlett hím tollazatának színe a háti részen kék, míg a hasi részen rozsdás-narancssárga. A fekete pofája fölött egészen a tarkójáig egy-egy fehér sáv húzódik. A hasának legalsó része, valamint farktollainak alsó oldala szintén fehérek. A tojó háti része olajbarna, míg hasi része, testoldalai és a farkalatti része világos sárgásbarnák. A szemei körül világos gyűrűk vannak. A fiatal példányok mindkét nem esetében sötétbarnák, világos sárgásbarna foltozással.
Életmódja A narancsszínű fülemüle főleg a talajon keresi a rovarokból álló táplálékát – ilyenkor a barázdabillegetőhöz (Motacilla alba) hasonlóan billegeti farktollait. A sűrű erdőt és bozótost kedveli. Vonuló madárként évente két nagy utat tesz meg. A Himalájába májusban érkezik és szeptemberben költözik el. Egyes példányok akár augusztusban is elindulnak. A költözés során és télen az egész indiai szubkontinensen megfigyelhetők, de főleg délnyugaton. A meggyűrűzött madaraktól megtudtuk, hogy a különböző egyedek nem mindig ugyanazon az útvonalon vándorolnak.
Szaporodása Költési időszaka májustól júliusig tart. Fészkét a talajra építi, általában nagy fák gyökerei közé vagy egyéb természetes mélyedésekbe. A fészek gyökerekből, szőrzetből és tollúból készül. Fészekalja általában 4 darab halványkék tojásból áll. Feltételezések szerint csak a tojó költ, azonban megfigyelték már, amint mindkét szülő eteti a fiókákat. A régi szakirodalomban meg van említve, hogy a kakukk (Cuculus canorus) költésparazitája ennek az énekesmadárnak.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
Források
ITIS szerinti rendszerbesorolása Birding.in
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Journal of the Asiatic Society of Bengal 6: 102.
Kategória:Larvivora Kategória:Madárfajok Kategória:Banglades madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Kína madarai Kategória:India madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Srí Lanka madarai