bélyegkép|265px|Pieter Brueghel: Ártatlanok mészárlása (1586–1590)
Aprószenteknek az újszövetségi hagyomány szerint Heródes által Jézus születése után lemészároltatott két év alatti fiúgyermekeket nevezik a katolikus keresztények. Ünnepüket karácsonyt követően, december 28-án tartják.
Heródes életrajzírói és a modern bibliakutatók többsége kitalált történetnek tartja a Máté evangéliumában található betlehemi gyermekmészárlást.Maier, Paul L. (1998). "Herod and the Infants of Bethlehem". In Summers, Ray; Vardaman, Jerry (eds.). Chronos, Kairos, Christos II: Chronological, Nativity, and Religious Studies in Memory of Ray Summers. Mercer University Press. .
Az evangéliumi történet „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket, annak az időpontnak megfelelően, amelyet pontosan megtudott a bölcsektől. Ekkor teljesedett be az, amit Jeremiás prófétált: „Hang hallatszott Rámában, nagy sírás és jajgatás. Ráhel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már nincsenek.”” Máté 2,16-18
A keresztény hagyomány Az aprószentek története Máté evangéliumának második fejezetében olvasható. Eszerint Heródes a napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a „zsidók újszülött királyát” keresik, aki – mint írástudói segítségével kiderítette – Betlehemben fog megszületni. Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes a bölcseket megbízta, hogy miután megtalálták őt, menjenek vissza palotájába, és jelentsék neki. Ám azok álmukban „jelenést” láttak, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, és ők eszerint cselekedtek. Eltávozásuk után Józsefnek, Jézus nevelőapjának is megjelent álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy családjával meneküljön Egyiptomba. Ezek után a haragra gerjedt Heródes minden két éven aluli fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén, hogy biztos legyen abban, a „zsidók újszülött királya” nem marad életben.
A görög hagyomány 14 ezer legyilkolt kisdedet állít, míg a szíriai hagyomány 64 ezret. Kopt források szerint 144 ezren voltak és az esemény december 29-én történt.Mina, évêque de Pchati (1907). "Histoire d'Isaac, patriarche Jacobite d'Alexandrie de 686 à 689". Patrologia orientalis. Vol. 11. Translated by Porcher, E. Paris Firmin-Didot. Mások szerint ez az akkori népességi adatok ismeretében akár ezerszeres túlzás is lehet.
A 20. század eleji angol nyelvű Catholic Encyclopedia (Katolikus Enciklopédia) elismerte, hogy Betlehem túl kicsi város volt ahhoz, hogy ilyen számokat közöljenek, és az áldozatok számát 6-20 gyermekre csökkentették a városban, és ehhez még egy tucatnyi gyermekáldozatot adtak a környező településekre vonatkozóan.Holweck 1910 states "The Greek Liturgy asserts that Herod killed 14,000 boys (ton hagion id chiliadon Nepion), the Syrians speak of 64,000, many medieval authors of 144,000, according to Apocalypse 14:3. Writers who accept the historicity of the episode reduce the number considerably, since Bethlehem was a rather small town. Joseph Knabenbauer brings it down to fifteen or twenty (Evang. S. Matt., I, 104), August Bisping to ten or twelve (Evang. S. Matt.), Lorenz Kellner to about six (Christus und seine Apostel, Freiburg, 1908)".
A gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin „innocentes martyres” = „ártatlan vértanúk”), és december 28-át aprószentek napjának tekinti.
Ehhez az ünnephez kapcsolódó szokások Aprószentek napjának Európa-szerte jellegzetes szokása a vesszőzés (amelyet Magyarország egyes vidékein aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is neveznek). Ilyenkor a fiúk házról házra járva bőség-, egészség- és szerencsekívánó mondókákat adnak elő, és szertartásosan megvesszőzik a lányokat. A vessző lehet termőág, fűzfavessző vagy korbács.
Kritika A történet csak Máté evangéliumában található meg. Máté evangéliumának írója legalább ötven évvel Jézus halála után írta meg a történteket.Pheme Perkins: Reading the New Testament: An IntroductionNolland, John (2005). Gospel of Matthew: A Commentary on the Greek Text. Eerdmans. Könyve számos helyen a korábban íródott Márk evangéliumából idéz. Majd szinte szóról-szóra másolta Márk evangéliumát és kibővítette azt Jézus családfájával.Reader's Digest: Az emberiség megoldatlan rejtélyei → Heródes és a betlehemi gyermekek (2004)
Márk evangéliuma egyetlen szóval sem említi a betlehemi gyermekmészárlást, ahogy a többi evangélium sem. Nem említik Nikolaosz Damaszkénosz fennmaradt művei sem (aki Heródes személyes barátja volt), sem Iosephus Flavius A zsidók története című művében, annak ellenére, hogy ő feljegyezte Heródes gaztetteit, köztük három saját fia meggyilkolását.Clarke, Howard (2003). The Gospel of Matthew and Its Readers: A Historical Introduction to the First Gospel. Indiana University Press.
Tekintettel arra, hogy nincs más független megerősítés, hogy az esemény valaha is megtörtént, sok bibliatudós úgy véli, hogy Heródes rossz hírneve ihlette a történetet,Magness, Jodi (2021). Masada: From Jewish Revolt to Modern Myth. Princeton University Press. p. 126. illetve az, hogy Máté evangéliumának írója a gyermekgyilkossági történetével Jézust akarta még különlegesebb alakként feltüntetni, hogyan védi meg a mennyei Atya a készülő szörnyűségtől. A történet erősen emlékeztet az ószövetségi gyermek Mózes sztorijára: az egyiptomi fáraónak az izraelita gyermekek megölésére tett kísérletére és ahogy Mózes anyja a gyermekét isteni védelemre bízta és ő megmenekült. Jegyzetek
További információk
Kategória:A Római Birodalom szentjei Kategória:Katolikus szentek, boldogok Kategória:Keresztény hagyományok Kategória:Magyar népszokások Kategória:Vértanúk Kategória:Ünnepek decemberben Kategória:Karácsony