thumb|250px|Északmegyer Pécs térképén Északmegyer Pécs egyik városrésze, melyet északon a Verseny utca, keleten a Siklósi út, délen az Északmegyer dűlő, a Szilva utca, a Móra Ferenc utca, illetve nyugaton a Megyeri út és a Tüzér utca határol. Északi széle mellett húzódik a Pécs vasútállomásának vágányrendszere.
A városrészben kapott helyet a vasárnaponként megrendezésre kerülő, neves pécsi vásár, melyet több mint 160 éve rendeztek először.www.docs.google.com IDÉN 160 ÉVES A PÉCSI VÁSÁR!www.presztizs.com, Pécsi vásár Üzemeltetője megegyezik a Pécs Expoéval.
Lakosai főleg kertes házas övezetben élnek, a Kertvárostól északra eső területen. A vasút mentén, a déli oldalon sok sportpálya kapott helyet. Itt található közvetlen szomszédságban a PTE Sportközpont (korábbi Matáv-pálya), az atlétikai stadion, a Pécsi VSK labdarúgó stadionja és a Várkői Ferenc stadion. Ezek összevont látogatói kapacitása évi 20 ezer főre tehető.
Északmegyer északkeleti részén található az 1762-ben alapított Pécsi Bőrgyár, mely 2009. márciusban többéves vergődés után végleg bezárta kapuit.www.hrportal.hu, Bezár a pécsi bőrgyár, 2009.02. 17. Az egykor több száz dolgozót foglalkoztató üzem területén rendezték 2009-ben a Pécsi Egyetemi Napok fesztiválját.
Története Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A középkorban már létezett egy Megyer nevű falu a térségben, mely a török hódoltság utáni években még lakott helység volt. A 18. század elején azonban már lakatlan. Helye az egykori Megyeri puszta és Megyeri legelő (a mai Vásártér és a Pécs Plaza) között levő területre tehető. A Megyeri-kertváros beépülése az 1930-as években indult meg.Pete József: A kertvárosi plébániatemplom. In: Pécsi Szemle 2003. tavasz. 52. p.p 20. század első feléig, amikor a Pécsi-vizet szabályozták, mocsaras síkságát lecsapolták. Így jöhetett létre a medence déli felén a területileg némileg elkülönült Megyeri Kertváros.www.lib.pte.hu, Területfejlesztés és Innováció - A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata
Nevének eredete A magyar és megyer szavunk előzménye a finnugor örökségként ránk maradt vegyes hangrendű moger szó. Ebből a vegyes hangrendű formából (melynek változatai még a 16. században is éltek) kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel megyer és magyar változat alakult ki. Törzsnévként a magas hangrendű változat, s a vezető törzs (Árpád törzse) után népnévként a mély hangrendű változat állandósult.TESZ. II. 1970. 816-817. p.
A Pécs melletti Megyer - nevéből következően - a megyer törzsbeliek települése volt a honfoglalás első éveiben. A Megyer tehát törzsnévből alakult helységnév. Nem lehet véletlen, hogy a pécsi Megyer közelében még három törzsnévi eredetű település létezett az Árpád-korban: Árpád (ma: Nagyárpád), Keszü (Keszi?) és a Varsány.Györffy-Árpád-kor 1987. 326, 402. p.; Baranya Megye Földrajzi Nevei Il 1982. 134/2337, 2338; FNESZ. 415.
Jegyzetek
Kategória:Pécs városrészei