A barna halkapó vagy fehértorkú halkapó (Halcyon smyrnensis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alcedo nembe Alcedo smyrnensis néven.
Alfajai Halcyon smyrnensis fokiensis Laubmann & Gotz, 1926 Halcyon smyrnensis fusca (Boddaert, 1783) Halcyon smyrnensis perpulchra Madarasz, 1904 Halcyon smyrnensis saturatior Hume, 1874 Halcyon smyrnensis smyrnensis (Linnaeus, 1758)
Előfordulása Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Egyiptom, Hongkong, India, Indonézia, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Libanon, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Szíria, Thaiföld, Törökország és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők, lombhullató erdők, homokos és sziklás tengerpartok, édesvizű tavak és mocsarak, valamint szántóföldek, ültetvények, legelők, vidéki kertek és városi környezet. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 28 centiméter, szárnyfesztávolsága 40–43 centiméter, testtömege 85–88 gramm. A felnőtt példány háta, szárnyai és farka fényes kék színű. Feje, válla, oldala és a hasa gesztenye barna, torka pedig fehér. Nagy csőre és lába élénkvörös. A repülése gyors, rövid ideig tartó, és lekerekített szárnyával zizegő hangot hallat repülés közben. A nemek hasonlóak, de a fiatal madár tollazata unalmasabb. 240px|bélyegkép245px|bélyegkép255px|bélyegkép
Életmódja Nagy rákokkal, rovarokkal, földigilisztával, rágcsálókkal, kígyókkal, halakkal és békákkal táplálkozik. A fiókákat többnyire gerinctelenekkel eteti. Fogságban megfigyelték, hogy bár ritkán iszik vizet, de fürdésre rendszerint használja.
Szaporodása Szaporodási ideje a monszuni szél idején veszi kezdetet. A hím a szárny kitárásával és a torokon lévő fehér folt mutogatásával jelzi párzási szándékát. A fészek egy alagút, amely 50 centiméter hosszú. Fészekalja 4–7 fehér tojásból áll, melyen 20–22 napot kotlik. A fiókák tollazata 19 nap után alakul ki teljesen.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
Birding.hu – magyar neve
Fordítás
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Halcyon Kategória:Madárfajok Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Banglades madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Egyiptom madarai Kategória:India madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Jordánia madarai Kategória:Libanon madarai Kategória:Malajzia madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:A Fülöp-szigetek madarai Kategória:Szingapúr madarai Kategória:Srí Lanka madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Vietnám madarai