A kék leguán (tudományos nevén: Cyclura lewisi, angolul Grand Cayman Iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.
A kék leguán a Cyclura nemnek a Kajmán-szigetek Nagy Kajmán-szigetén endemikus, kihalófélben lévő faja. Korábban a kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) egyik alfajának tartották, ám 2004-ben a négy évvel azelőtt felismert genetikai különbségek miatt külön fajjá nyilvánították. A kék leguán az egyik leghosszabb ideig élő gyíkféle, a feljegyzések szerint akár 67 évig is elélhet.
Nagy, erőteljes testű állat. Gerincén – nyaka tövétől a farka végéig – rövid, tüskeszerű taraj fut végig. A barnástól a szürkéig változó bőre kékes árnyalatú, ez — különösen a hímeknél — főleg a párzási időszakban szembetűnő. Növényevő — táplálékai növényi részek, gyümölcsök és virágok. Kedvelt élőhelyei a száraz erdőkben vagy tengerpart közelében fekvő sziklás, napsütötte, nyílt területek, ahol a nőstények június-júliusban a homokba ásott gödrökbe rakják tojásaikat. Egyes esetekben szeptemberben elhelyeznek egy második fészekaljat is.
A maradványokból a kutatók arra következtettek, hogy az európaiak megjelenése előtt sok kék leguán élhetett a szigeten. 2003-ra azonban 15-nél kevesebb egyed maradt életben a vadonban — akkor úgy számították, hogy ez a vad populáció a 21. század első évtizedének végére kihal. A faj pusztulását elsősorban az elvadult háziállatok (kutyák, macskák) okozzák, de szerepet játszik benne természetes élőhelyeinek pusztulása is, mivel a gyümölcsösök helyére legelőket telepítettek. 2004 óta 219 fogságban felnevelt egyedet telepítettek vissza a Kajmán-szigetek egyik természetvédelmi területére, amit a Gerald Durrell Durrell Wildlife Conservation Trust alapítványa által vezetett csoport működtet. Céljuk a faj megmentése. A Kajmán-szigeteken a kormánnyal karöltve legalább öt nonprofit szervezet működik a kék leguán megmentése érdekében.
Rendszertana A kék leguán (Cyclura lewisi) a Kajmán-szigetek endemikus faja. Rendszertani nemének neve a görög cyclos (κύκλος), – jelentése körkörös – és az ourá (οὐρά) – farok – szavakból származik, mely a Cyclura nem vastag gyűrűkkel díszített farkára utal. Tudományos nevének másik felét, a faj nevét első leírójának, Bernard C. Lewis nevének latinosított változata alapján kapta. Legközelebbi rokonai a kubai sziklaleguán (Cyclura nubila) és a Cyclura cychlura; a három faj mintegy hárommillió évvel ezelőtt vált szét közös ősétől. A faj genetikai változatossága alacsony, ennek ellenére úgy tűnik, hogy az életképesség hiánya, mely más, hasonló leguánfajokat érint, ezt a fajt nem sújtja. Az egyik elmélet szerint a faj a kubai sziklaleguán (C. nubila nubila) egyetlen nőstény egyedétől származik, mely – megtermékenyített tojásokkal a testében – talán egy tengeri vihar során sodródott a Kajmán-szigetekre. A faj különbözik a Kis-Kajmán és Cayman Brac szigeteken élő Cyclura nubila caymanensis alfajtól, bár képes ezzel az alfajjal párosodni, és termékeny utódokat létrehozni.
1938-ban Bernard C. Lewis, az Institute of Jamaica kutatója részt vett az Oxfordi Egyetem által a Kajmán-szigetekre szervezett biológiai expedíción. Az expedícióról Lewis két kék leguánnal tért vissza, egy hímmel és egy nősténnyel, melyek később a British Museum természetrajzi gyűjteményébe kerültek. 1940-ben megjelent monográfiájában Chapman Grant először írta le a kék leguánt, Cyclura macleayi lewisi néven. 1977-ben Schwartz és Carey a (Cyclura nubila lewisi) trinomiális nevet adta a fajnak. Álláspontjuk az volt, hogy a kék leguán a kubai orrszarvú leguán (C. nubila) jól meghatározott alfaja, ebből a fajból fejlődött ki és ezzel képes termékeny utódokat létrehozni is. Rámutattak a faj élénkkék színezetére, és azt is megjegyezték, hogy további vizsgálatok kimutathatják, hogy ez mégis egy önálló faj. Éveken át tartó kutatásokat követően, melyek során összevetették a – főként a Kis-Kajmán és a Cayman Brac szigeteken, Kubában és a Bahamákon élő – karibi leguánok fején található pikkelyek számát, dr. Catherine Malone mitokondriális DNS-vizsgálatokat végzett a különböző fajok földrajzi eredetének összehasonlítása céljából, Frederick Burton 2004-ben a kék leguánt önálló fajként sorolta be.
Megjelenése A kék leguán a Nagy-Kajmán-sziget legnagyobb őshonos állatfaja. Teljes hossza orrától a farka végéig 1,5 méter, testsúlya elérheti a 14–15 kilogrammot is. Testének hossza 51–76 centiméter, farka ugyanilyen hosszúságú. A kék leguán ujjai különösen jól ízeltek, így hatékonyan képes ásni vagy fára mászni. A hím testmérete egyharmadával nagyobb a nőstényénél. A kifejlett hím színe a sötétszürkétől a türkizkékig változik, míg a nőstény színe inkább az olajzöld és a halványkék közé esik. A fészekből való első kibújáskor az újszülötteken egy bonyolult, nyolc sötét, ék alakú csíkból álló mintázat látható, nyakuk hátuljától egészen a medencéjükig. Mire az állat eléri egyéves korát, ezek a minták elhalványulnak, színük először foltos, szürke és krém színűre, majd kifejlett korukra kékesre változik. A kifejlett kék leguán általában sötétszürke, ami jó rejtőszínt biztosít számára a hasonló színű sziklákon. Az állat más leguánok jelenlétében színét kékre változtatja, ezzel jelzi a terület feletti birtoklási szándékát. A kék színezet a faj hímjei esetében sokkal szembetűnőbb. Fekete színű lába erősen elüt a test világosabb színétől. A hímeknek feltűnő lágyéki pórusaik vannak, melyeken át feromonokat bocsátanak ki. A fajra csekély mértékű nemi dimorfizmus jellemző: a nőstények pórusai kisebb méretűek, háttarajuk kevésbé kiemelkedő.
Szeme és látása
A kék leguán szemének szivárványhártyája (írisze) arany színű, melyet vörös ínhártya (sclera) vesz körül. Látása kitűnő, formákat és mozgásokat már nagy távolságból képes észlelni. Mivel szemében a gyenge fényben való látásért felelős fotoreceptorok, a pálcikák közül csak kevés számú található, gyenge fényviszonyok esetén látása nem jó. Ugyanakkor szemében úgynevezett „dupla csapok” találhatók, melyekkel színlátása rendkívül éles, és képes az ultraibolya hullámhosszakat is észlelni. Ez a képesség különösen hasznos sütkérezés közben, mivel az állat érzékelheti, hogy a D-vitamin termelése szempontjából fontos, megfelelő mennyiségű UVA és UVB sugárzás éri-e.
A kék leguán feje búbján egy fehér színű fényérzékelő szerv, az úgynevezett fejtetői szem (harmadik szem, pineal eye vagy pineal gland) fejlődött ki. Ez a „szem” nem úgy lát, mint a másik kettő, mivel csak kezdetleges retinája és szemlencséje van, emiatt nem alakulnak ki benne képek, ugyanakkor érzékeny a fény és árnyék változására, és képes a mozgás észlelésére is.
Előfordulása, élőhelye bélyegkép|300px|A kék leguán a Nagy-Kajmán-szigeten él, a Kubától délre eső Kajmán-szigetek legnagyobbikán. A kék leguán kizárólag a Nagy-Kajmán-szigeten fordul elő. A régióban élő más Cyclura fajokkal való összehasonlítás határozottan azt mutatja, hogy valaha élt egy tengerparti populáció is, amely az emberi települések és az utak építése következtében fokozatosan visszaszorult, illetve teljesen kihalt. A kék leguán ma már csak a sziget belsejében fordul elő, természetes xerofita bozótosokban, mezőgazdaságilag művelt területeket, utakat, kerteket szegélyző növényzetben, valamint zárt lombtakarójú száraz erdőkben, bozótosokban. A sziget belsejében élő populációt vélhetően a mezőgazdaságilag megművelt területek által kínált sütkérező helyek, azok növényzete, hullott gyümölcse, fészekrakásra alkalmas talaja is csalogatja, ugyanakkor ennek következtében a kék leguán kapcsolatba kerül az emberrel és az elvadult háziállatokkal is. A nőstények fészekrakás céljából gyakran a tengerparti területeket is felkeresik.
A Nagy-Kajmán-szigeti Queen Elizabeth II botanikus kertbe visszatelepített kék leguánokra 2004-ben rádiós követő rendszert helyeztek, az egyes egyedek által elfoglalt terület meghatározása céljából. A vizsgálatok megállapítása szerint a nőstények átlagosan 2400, a hímek pedig 5700 m²-es, egymást átfedő területeken élnek, mely alapján a populáció sűrűsége hektáronként négy–öt egyedre tehető. Az egyedek három hónapos koruktól kezdve már agresszíven védik territóriumukat.
A kék leguán sziklás üregekbe, faodvakba húzódik vissza, a kifejlett egyedek elsősorban a talajszinten élnek. A fiatal állatok hajlamosabbak a fákra is felmászni. A tojásokból frissen kikelt egyedekre az őshonos Alsophis cantherigerus kígyófaj jelent veszélyt. A felnőtt állatoknak nincs természetes ellensége, ám gyakran esnek elvadult kutyák áldozatául. Az ivarérettséget általában 3–4 éves korukban érik el.
Táplálkozás és hosszú élet A többi Cyclura fajhoz hasonlóan a kék leguán is elsősorban növényevő, táplálékát 45 növényfaj levelei, virágai és gyümölcsei alkotják. Ezt az étrendet nagyon ritkán rovarlárvák, rákok, csigák, elpusztult madarak és gombák egészítik ki. A leguánoknak speciális ozmoregulációs problémákkal kell szembenézniük: az egységnyi mennyiségű növényi táplálék kevés tápanyagot, viszont több káliumot tartalmaz, ugyanakkor a megfelelő anyagcseréhez a leguánnak sok növényi táplálékot kell elfogyasztania. Mivel nem képesek testnedveiknél nagyobb koncentrációjú vizelet kiválasztására, a nitrogéntartalmú salakanyagot, például a húgysavat, a madarakhoz hasonlóan, egy sómirigy segítségével választják ki. Ezért az orruk oldalsó részén egy orrmirigy fejlődött ki, mely a vese kiválasztó funkcióját helyettesíti, a felesleges kálium és nátrium ezen át távozik szervezetükből.
A vadon élő állatok élettartamáról nincsenek feljegyzések, a feltételezések szerint azonban évtizedekig élhetnek. Egy „Godzilla” nevű kék leguán, melyet Ira Thompson természettudós 1950-ben ejtett fogságba a Nagy-Kajmán-szigeten, 1985-ben került az Egyesült Államokba, majd később, 1990-ben Tom Crutchfield hüllőkereskedőhöz és hüllőtenyésztőhöz. Crutchfield 1997-ben a Texas állambeli Brownsville Gladys Porter Zoo állatkertjének ajándékozta az állatot, ahol az egészen haláláig, 2004-ig élt. Thompson becslései szerint fogságba esésekor Godzilla 15 éves volt, így becsült 69 évével (melyből 54-et fogságban töltött) Godzilla lehet a világ legtovább élő, gyíkfélékhez tartozó faj példánya, melyről feljegyzések is tanúskodnak. A kék leguánnal közeli rokonságban élő Cyclura nubila caymanensis egyik példánya a feljegyzések szerint 33 évig élt fogságban.
Szaporodás A párzás május és június folyamán következik be. A párosodást a hím többszöri fejbólintgatása előzi meg, aki ezután a nőstényt megkerüli, majd hátulról megragadja annak nyakszirtjét. Ezt követően a hím megpróbálja leszorítani a nőstényt, hogy farkát a nőstényé alá helyezhesse, felkészülve a behatolásra. A párzás általában 30–90 másodpercig tart, a megfigyelések szerint egy pár ritkán párzik napi egy-két alkalomnál gyakrabban. A nőstény, méretétől és életkorától függően, június-július folyamán 1–21 tojást rak a földből kiásott, napsütötte gödrökbe. A végleges fészek elkészítése előtt a nőstény több próbafészek építésébe kezd bele. Ezek az üregek 0,4–1,5 méteres nagyságúak lehetnek, az üreg felső részén egy nagyobb kamrával, melyben a nőstény meg tud fordulni. A kutatók által vizsgált fészkekben a hőmérséklet a teljes 65–90 napos inkubációs időszak alatt állandó, 32 °C-os maradt. A kék leguán tojásai a gyíkfélék által rakott tojások közül a legnagyobbak közé tartoznak.
Természetvédelem Veszélyeztetettségi státusza bélyegkép|jobbra|260px|Kék leguán a Nagy-Kajmán-szigeten