A szirman géb (Ponticola syrman) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása A szirman géb előfordulási területe a Fekete-tenger északi része, beleértve az Azovi-tengert is, és a Kaszpi-tenger északnyugati része. A sekély parti részeket kedveli, ahonnét a brakk- és édesvízbe úszik.
Megjelenése A hal testhossza 18-22 centiméter, legfeljebb 24,5 centiméter. 56-78, többnyire 58-71 pikkelye van egy hosszanti sorban. Fejtetőjén és a fej hátulsó részén nincsenek pikkelyek, a kopoltyúfedők felső harmada viszont pikkelyekkel fedett.
Életmódja Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A törmelékes, homokos és iszapos fenéket kedveli. Tápláléka főként apró rákokból, kagylókból, soksertéjűekből és árvaszunyoglárvákból (Chironomidae) áll, de kisebb gébféléket is fogyaszt.
Legfeljebb 4 évig él.
Szaporodása Egy-kétévesen válik ivaréretté. Március-júniusban ívik. A nőstény legalább kétszer ívik ebben az időszakban. A hím őrzi és gondozza a ragadós ikrákat, amelyeket a nőstény vízinövényekre, kagylóhéjakra és kövekre rakott le.
Források
Ponticola syrman (Nordmann, 1840) FishBase Miller, P.J., 1986. Gobiidae. p. 1019-1085. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 3. UNESCO, Paris.
Kategória:Benthophilinae Kategória:Halfajok Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Azerbajdzsán halai Kategória:Irán halai Kategória:Kazahsztán halai Kategória:Románia halai Kategória:Oroszország halai Kategória:Türkmenisztán halai Kategória:Ukrajna halai Kategória:A Fekete-tenger halai Kategória:Az Azovi-tenger halai Kategória:A Kaszpi-tenger halai