Bihartorda község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

Hajdú-Bihar vármegyében, a sárréti tájegységben fekszik. Szomszédai: észak felől Sáp, kelet felől Bakonszeg, dél és délnyugat felől Nagyrábé, nyugat felől pedig Bihardancsháza; északkeleti irányból a község határa berettyóújfalui külterületekkel is érintkezik.

Megközelítése A településen, nagyjából nyugat-keleti irányban végighalad a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közti 4213-as út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben a 4-es és a 47-es főutak felől is. A megyeszékhellyel, Debrecennel a 4805-ös, Bihardancsházával pedig a 4226-os út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a 5 kilométerre lévő Sáp vasútállomása a névadó településen.

Története

Bihartorda neve egyik lakosával kapcsolatban már a 13. századi Váradi regestrumban feltűnt.

A hagyomány szerint a község nem mostani helyén, hanem a Pusztakovácsihoz tartozó Sebes tanya körül feküdt egykor, de a török hódoltság idején elpusztult, s akkor telepedtek lakosai a falu mostani helyére.

1452-ben a Torday család volt a birtokosa, mely itt pallosjogot is nyert.

Később a Nadányi Fáy családok, majd a királyi kincstár és Székely Gábor birtoka volt.

1659-ben a törökök feldúlták a települést, de az az előző helyétől kissé távolabb újratelepült.

Az 1732. évi összeíráskor a faluban a Nadányi, a Baranyi és az Elek családok neve fordult elő.

Az 1800-as évek elején a Fáy család egy szép kúriát is építtetett a községben.

Régen Pálfoka puszta is Bihartordához tartozott.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 13,1% cigánynak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,8%, református 51,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 24,9% (17,9% nem válaszolt).Bihartorda Helységnévtár

2022-ben a lakosság 84,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt református, 1,6% római katolikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,2% izraelita, 19,7% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).Bihartorda Helységnévtár

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Dr. Szabó Józseffüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Módos ImreFidesz2014–2018Fidesz-KDNPhivatalában elhunyt2018–2019Serdült János CsabafüggetlenIdőközi választás: 2018. szeptember 23.2019–2021Fidesz-KDNPhivataláról lemondott2021–2022Varga Imre alpolgármesterfüggetlenügyvivő2022–2024Petrucz SándorfüggetlenIdőközi választás: 2022. július 24.2024–független

Nevezetességek Református temploma 1790-ben épült. Híres szülöttei Daróczy Zoltán (1938. június 23.– 2023. szeptember 12.) matematikus, az MTA tagja.

Források

Jegyzetek

További információk

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései