Szitnyai Zoltán (Selmecbánya, 1893. május 27. – Salzburg, 1978. június 11.) író.
Élete Apja Szitnyai József (1842–1906) királyi tanácsos, Selmec- és Bélabánya polgármestere, anyja Laukó Kamilla. A Budapesti Tudományegyetemen jogot végzett. 1917-től városi tisztviselő volt Győrben. 1927-ben Budapestre költözött, ahol különböző lapok munkatársa volt. Írásai a Nyugatban (1926 és 1933 között), a Napkeletben, az Életben jelentek meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. 1945-ben írásai miatt a Népbíróság ötévi kényszermunkára ítélte, majd 1949-es szabadulása után nyugatra menekült. Salzburgban telepedett le, ahol folytatta regényírói munkásságát és emigráns újságokban publikált. Több irodalmi díjat kapott.
Felesége Kochanovszky Brigitta Józsa volt, akivel 1934. október 4-én Budapesten kötött házasságot.
Főbb művei Az én arcom (novellák, Győr, 1916) Bolondok tornya; Tevan, Békéscsaba, 1926 Az ég – a tó; Amicus, Budapest, 1929 Élni akarok (regény, Budapest, 1929) Lángoló hegyek; Genius, Budapest, 1930 Aranykarika. Regény; Athenaeum, Budapest, 1931 (Athenaeum könyvtár) Szeptemberi majális. Novellák; s.n., Košice-Kassa, 1932 (Kazinczy könyvtár) Nincs feltámadás. Regény; Athenaeum, Budapest, 1932 Öt testvér. Regény; Athenaeum, Budapest, 1933 Hodinai Hodinák (regény, Budapest, 1936) Jelmezbál; Athenaeum, Budapest, 1936 Benn a bárány; Athenaeum, Budapest, 1937 Tánc; Athenaeum, Budapest, 1938 Ember nélkül (regény, Budapest, 1939) A bocs. Regény; Athenaeum, Budapest, 1939 (Athenaeum regénytár) A fehér lovas; Egyetemi Ny., Budapest, 1940 A kegyelmes úr rokona (regény, Budapest, 1940) Asszonyka; Athenaeum, Budapest, 1941 Zay Isti két bálja; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Százezrek könyve) A harmadik felvonás; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Százezrek könyve) Álomlovag; Áchim, Budapest, 1942 (Százezrek könyve) Aki lehetett volna...; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve) Alázatos életRuszkabányai, Budapest, 1943 Milka; Athenaeum, Budapest, 1943 Kastélyok koldusa; Athenaeum, Budapest, 1943 Féltékenység; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények) Furcsa világ; Stádium, Budapest, 1944 Vitnyédiék lakomája (regény, Budapest, 1944) Titkok tolvaja (regény, München, 1951) Tébolyult világ; szerzői, s.l., 1952 Ezüsthíd (regény, Cleveland, 1953) Tébolyult világ (regény, Salzburg, 1954) Őrzők a vártán (esszék, Brüsszel–Hilversum–München, 1957) Egyszer volt... Elbeszélések; Magyar Ház, Brüsszel 1959 (Magyar Géniusz sorozat) Hol ember a vad. Regény; Új Hungária, München 1963 Háború van, háború! (regény, Cleveland ; Szitnyai Zoltán, 1966) Küzdelem (misztériumjáték, München, 1966) Az óriás kezében; Amerikai Magyar Szépmíves Céh, Astor Park, 1966 Szellemi tájakon (emlékezések, Chicago, 1971) Így rendeltetett (r., Toronto, 1973) Viktória (kisregény, München, 1974) Az 5-ös őrház (regény, Fahrwangen, 1975) Még ég a láng (elb. esszék, napló, Los Angeles, 1976) A sátán követe (regény és elbeszélés, München, 1977) Fények és árnyak. Novellák; Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown, 1977 Alázatos élet (regény, Youngstown, 1978) Osztályidegen; Szitnyai Zoltán Baráti Köre, München, 1980 Hol van a nemzet?; Hídfő Baráti Köre, San Francisco, 1982
Jegyzetek
Források Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, 1992.
Szakirodalom Tűz Tamás: Az évszázad szemtanúja. in: Angyal mondd ki csak félig, Oakville, 1974. 129-131. old.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Selmecbányaiak Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek