Enczi Endre, született Eisler (Erzsébetfalva, 1902. október 18. – Párizs, 1974. szeptember 8.) József Attila-díjas (1952) költő, író, újságíró.
Élete
Eisler Jenő (1868–1944) tőzsdés és Grosz Etelka fia. Pályája elején verseskötetei, később elbeszélései, regényei jelentek meg. A háború előtt a kommunista párt tagjaként baloldali orgánumokban publikált. 1955-56-ban a budapesti Irodalmi Újság szerkesztője volt. Az 1956-os forradalom bukása után Nyugatra menekült. Az ott újra kiadott Irodalmi Újság segédszerkesztője volt. Emigráns lapok közölték írásait.
Magánélete Felesége 1935 és 1938 között Loránd Ilona volt, akit 1935. augusztus 4-én vett nőül. Házasságuk válással végződött.
Főbb művei Orchester, versek, 1921 Lombik, versek, 1922 Nyugati különítmény, regény, 1932 A 12 oldalas ítélet, regény, 1933 Az inotai fény, elbeszélések, 1951 Helyszíni vizsgálat, regény, 1954 Úristen! Az ábécé minden betűje..., regény, Washington, 1968.
Jegyzetek
Források Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Budapest, 1992
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Szakirodalom Tűz Tamás: Rendszer a tükörben. Katolikus Szemle 1969.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:MKP-tagok Kategória:Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek