A szakácsmester a sikeres mestervizsgát tett szakács. A Magyar Köztársaság címerével ellátott mesterlevél igazolás, amely feljogosítja a mester címhez kötött tevékenység gyakorlására, és a mester cím használatára. A Kádár-kor végén még nagy presztízsű oklevél mára szakmai körökben elveszítette értékét.
Feltételei A szakácsmester vizsgához szükséges szakképesítések
Szakács (OKJ 33 7826 02 OSZJ 2103) Vendéglátó technikus (OKJ 52 7822 02) Közép-, illetve felsőfokú, szakirányú (vendéglátó ipari) iskolai végzettség
A mestervizsga előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat
Szakmunkás bizonyítvánnyal 10 év Középfokú szakirányú végzettséggel 10 év Felsőfokú szakirányú végzettséggel 8 év
Szakmunkás-bizonyítvánnyal a teljes, középfokú és felsőfokú szakirányú végzettségnél az előírt munkaviszony legalább 60%-át szakács munkakörben kell letölteni.
Egyéb feltétel
A kamara vagy különböző szakmai szervezetek vagy az adott munkaterület két mestere és a munkáltató referencia jellegű javaslata.
A vizsga részei
vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek), pedagógiai ismeretek szakmai gyakorlat szakmai elmélet (írásbeli, szóbeli)
A magyar mesterképzéssel kapcsolatban felmerült kritikák Ahogy a magyarországi szakácsképzés, úgy a mestervizsga is a Kádár-korban gyökerező hibás, félreértelmezett, vagy egyszerűen csak elavult ismeretek meglétét kéri számon és nem követi sem a szakma fejlődését, sem a modern konyhatechnológia trendjeit.
A kamara által delegált vizsgabizottságban (gyakran elnöki pozícióban) olyan személyek is helyet kapnak, akik vagy egyáltalán nem, vagy nem megfelelő szinten rendelkeznek szakmai kompetenciával.
A megszerzett mesterlevél szakmai elismertsége a fent részletezett okok miatt elhanyagolható, a mai magyar csúcsgasztronómiában például egyáltalán nem képvisel értéket.
Jegyzetek
Források Mestervizsga.hu A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzata
Kategória:Magyar konyhaművészet Kategória:Vendéglátás