Az őskőkori vénuszszobrok a felső paleolitikum emberének első embert ábrázoló kisplasztikái. A vénuszszobrok összessége 35 000 és 7 000 évvel ezelőtti időintervallumban keletkezett, a cro-magnoni ember aurignaci kultúrájától a gravettin át a magdaléni végéig. Ma már több száz olyan szobrocska ismert, amelyeket vénuszszobroknak nevezünk. Minél több példányt ismerünk meg belőlük, annál kevésbé lehet általánosítani a tipológiájukat, ezért ma már tulajdonképpen le kell szűkíteni a megnevezést a gravetti kultúra tárgyaira. A korábbi és későbbi eredetű szobrocskák ugyanis nem feltétlenül idolszerűek, hanem kialakításukból következően amulettek vagy egyszerű dísztárgyak.
A szobrok A táblázat első két eleme vitatott minden szempontból, még olyan téren is, hogy egyáltalán emberi alkotás-e. Egyes szerzők vénuszszoborként hivatkoznak rájuk, ezért szerepelnek itt, valójában nem tartoznak a többi közé. A valódi vénuszszobrok azok, amelyeknél a táblázat kultúra oszlopában a gravetti jelző szerepel.
Kép Név Kor(×1000) Lelőhely Anyaga Kultúra100px tan-tani vénusz 350-300 Marokkó kvarcit acheuli100px Berekhat Ram-i vénusz ~240 Izrael tufa acheuli100px Hohler Fels-i vénusz 35-40 Sváb Alpok mamutcsont aurignaci 100px galgenbergi vénusz 30 Alsó-Ausztria szerpentinit aurignaci100px Dolní Věstonice-i vénusz 31-27 Morávia kerámia gravetti100px Lespugue-i vénusz 26-24 Pireneusok mamutcsont gravetti100px willendorfi vénusz 26-24 Alsó-Ausztria homokkő gravetti Balzi Rossi-i vénusz 24–19 Olaszország zsírkő gravetti kultúra100px petřkovicei vénusz 23 Ostrava hematit gravetti100px moraváni vénusz 23 Záhorie (Szlovákia) mamutagyar gravetti100px brassempouyi vénusz 22 Aquitánia mamutagyar gravetti100px kürtös vénusz 20 Dordogne homokkő gravetti80px savignanoi vénusz 18-10 Olaszország mészkő gravetti100px Immodest Venus 16 Franciaország csont magdaléni kultúra100px petersfelsi vénuszok 15–11 Németország lignit magdaléni kultúra100px gönnersdorfi vénuszok 15–11 Németország csont, agancs magdaléni kultúra100px maltai vénusz 12 Irkutszk mamutcsont magdaléni50px bureti vénusz 12 Szibéria magdaléni100px monruzi vénusz 11 Neuchâtel magdaléni gorzsai vénusz 11 Felgyő-Újmajor Gorzsa-Kovács tanyaTrogmayer Ottó: A korai neolithikum edény-idoljairól kerámia körösA művészetek eredete: Őskor kökénydombi vénusz 7 Hódmezővásárhely kerámia tiszai80px halafi vénusz 7 Mezopotámia halaf-kultúra 100px ölkami vénusz 6,5 Ausztria 100px romániai vénusz 5 Cucuteni, Románia kerámia cucuteni
Jellemzőik Az elsőként megtalált ilyen jellegű szobor az Immodest Venus (szemérmetlen Venus) nevet kapta, azóta nevezik ezeket az idolokat vénuszszobroknak.
A gravetti idolok általános jellemzője, hogy első pillantásra felismerhetően nőalakokat ábrázolnak, hangsúlyos nemi szervekkel (mellek és vénuszdomb) és erősen telt testalkattal. Funkciójukra nézve valószínűleg termékenységszimbólumok, illetve a jólétet jelképezik. Anyagukban legtöbbször mamutcsontból állnak, néha puha kő, mint zsírkő (szteatit) vagy mészkő. Méretük a 4 és 25 cm-es magasság között váltakozik. Ebből némileg kilóg a kürtös vénusz, mivel nagyobb méretű, és nem szobor, hanem dombormű (relief).
A gravetti kultúrát megelőző aurignaci korú leletek, a még korábbi, bizonytalan acheuli tárgyak, valamint a későbbi, magdaléni korúak méretükben és funkciójukban is különböznek a klasszikus idoloktól. Függőként vagy medálként szolgáltak. Az összesre jellemző azonban, hogy feltehetően az ideális női szépséget és egészséget kívánták megformázni.
Vonalaik a realizmusra törekvés mellett is sematizálóak és stilizálóak. Hosszú időn keresztül mintha csak művészi egyezmény szabályozta volna a rombusz alakú test megformálását, az elöl a melleken nyugtatott kéztartást, az elnagyolt, vagy éppen teljesen elhagyott lábakat és karokat. A fej mérete változó, de ritkán látni kidolgozott arcokat.
Csoportosításuk 1864 és 2008 között több száz figurát találtak már, Portugáliától Szibériáig. Csoportosításuk nehézségekbe ütközik, mivel minden sorozatból kilóg egy-egy példány. Henry Delporte öt, származás szerinti csoportba osztotta őket: Pireneus-Aquitánia csoport Földközi-tengeri csoport Duna-Rajna csoport Oroszországi csoport Szibériai csoport
A besorolást még inkább megnehezíti az a körülmény, hogy egyes csont- és agancseszközök nyelét is faragásokkal díszítették az egyszerűtől olyan finomságúig, amely önmagában is műtárgy. Ezek viszont használati jellegükből következően alapvetően különböznek a klasszikus vénuszszobroktól.
Irodalom C. Cohen : La femme des origines - images de la femme dans la préhistoire occidentale, Belin - Herscher (2003) H. Delporte, L'image de la femme dans l'art préhistorique, éd. Picard, 1993
Jegyzetek
További információk
Jégkori vénuszszobrok Christopher Witcombe, Analysis of the Venus of Willendorf Paleolitikus szobrok vénuszfigurák a kőkorból Nőalakok a kőkori művészetben
VénuszSzobrok VénuszSzobrok