Bam város Kermán tartományban, Iránban.
Fekvése
Az Iráni‑magasföld déli peremén, a sivatagban fekvő település.
Története
Bam eredete a Kr. e. 4. századra, az Akhaimenida időszakra vezethető vissza. Fontos kereskedelmi útvonalak, (selyemút) kereszteződésében épült. A város az oázisban létesített földalatti öntözőcsatornáinak (qanats) köszönhette fennmaradását. Virágkorát a 7–11. században élte.
Ősi fellegvára, az Arg-é Bam a középkori erődített városok népi építészetének legjellemzőbb példája kb. Kr. e. 248-224 körül, a Pártus Birodalom idején épült sárból (Chineh) és iszaprétegekből. A legtöbb épület azonban a Szafavida dinasztia uralkodása alatt létesült.
A modern Bam városa jóval később jött létre mint a fellegvár. Fokozatosan fejlődött, majd mezőgazdasági és ipari központtá vált. A város földalatti csatornahálózatának (qanats) köszönhetően citrusfélék termelésével vált ismertté. Híres a textil‑ és ruhaipara. 2003-ban nagyerejű földrengés rongálta meg a várost és a híres fellegvárát is, melyet mára már részben sikerült helyreállítani. Idegenforgalma is fellendült, egyre többen látogatják ókori citadelláját.
Források Szentirmai József: Irán
Galéria
Fordítás
További információk
Kategória:Irán települései Kategória:Irán világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Veszélyeztetett világörökségi helyszínek