Talfája Kecskemét egyik külső városrésze, a klasszikus kerületbeosztás szerint a XIII. kerület, a város északi részén található tanyás külterület. Határai nyugatról az 5-ös főút, Méntelek és Belsőnyír nevű szintén tanyás kecskeméti külterületek, északról Lajosmizse és Nagykőrös külterületei, keletről a Cegléd–Szeged-vasútvonal, délről a Bethlenváros. Központja a Törekvés (Kossuth)-lakótelep.
Az elnevezés eredete A Talfája elnevezés eredetét a helytörténeti irodalom egy 1368-ban kelt oklevélben szereplő Tulherdew nevű erdővel hozza kapcsolatba. A Cegléd határjárását rögzítő oklevél szerint a „silva Tulherdew dicta” („Tulherdew nevű erdő”) Cegléd, Kőrös és Kecskemét közös használatában állt. A magyar fordításban a név „tölgyerdő”-ként szerepel.
Hornyik János Kecskemét történetéről írt monográfiájában a középkori Tulherdew erdőben vélte felismerni a mai Talfája előzményét. Ezt az értelmezést a későbbi kecskeméti helytörténeti irodalom is átvette. A Magyar Nemzeti Levéltár ismertetése szerint Hornyik a 14. századi oklevélben említett tölgyerdőt a mai Talfája városrész előzményének tekintette, és Kada Elek is hasonló álláspontot képviselt.
A Tulherdew név első tagjának értelmezését történeti nyelvészeti adatok is alátámasztják. A középkori magyar nyelvben a tölgy szó korai alakjai között szerepelnek a tulfa, tulgfa, teulgfa, tolgfa és más változatok. A történeti-etimológiai és erdőtörténeti szakirodalom szerint ezek a töl szó régi írásváltozatai, amelyek a tölgyfát jelölték. Ez nyelvészeti alapot ad a Tulherdew név „tölgyerdő” értelmezésének, bár a Tulherdew és a későbbi Talfája név közötti hangalaki fejlődésre nincs közvetlen korabeli adat.
A Talfája név a kora újkortól kezdve folyamatosan kimutatható a történeti forrásokban. Hornyik János a 18. század eleji városi számadáskönyvek alapján már talfái erdőt említ. Az első katonai felmérésen (1782–1785) a terület Grosser Tolfay Wald és Kleiner Tolfay Wald, a második katonai felmérésen pedig Nagy Talfai Erdő és Kis Talfai Erdő néven szerepel. A 20. század elején a név már közterületnevekben is megjelent (például Kis Talfái utca, Talfáji köz), majd a városrész elnevezéseként maradt fenn.
A Törekvés-lakótelep bélyegkép|jobbra|250px|A Törekvés-lakótelep elhelyezkedése Kecskeméten belül A városrész az 5-ös főút, valamint az évszázadok alatt Szolnok, Szabadszállás, valamint Kunszentmiklós között kialakult Sóhordó út kereszteződésében jött létre az 1960-as években. A Sóhordó útnak ez a szakasza a mai napig fennmaradt, azonban sok helyen mezőgazdasági szántás vagy telepített erdő tüntette el az eredeti nyomvonalat.
A területet a főút két oldalán működő termelőszövetkezetek hozták létre úgynevezett „készenléti lakótelepként". A lakótelep építését 1966-ban kezdték meg a Magvető u. elején 10 db ház megépítésével. A mai lakótelepen mintegy 300 fő él, melyet 2-2 utca alkot. Az utcák nevéről 1979. december 6-án döntött a Végrehajtó Bizottság: „az E5-ös út és a Sóhordó út által határolt Törekvés Mgtsz-hez (Talfája) tartozó utcák a Magvető u, Arató u., az E5-ös és Sóhordó út által határolt Kossuth Mgtsz-hez (Belsőnyír) tartozó utcák a Nyírfa u., Vándor u. lett."
A rendszerváltás után a városrész fejlődése megtorpant, a közeli iskola és óvoda is a bezárás sorsára jutott, azonban a 2000-es évek közepe óta erőteljes növekedés jellemzi a lakótelep életét. 2011-ben felújították a régi óvodát és ezen év augusztusától ismét várja a kiskorú gyermekeket.Talfája térképeKecskemét városfejlesztéséről, 58. és 60. oldal
Megközelítése Az 5-ös főút mellett fekszik a mai lakótelep. Könnyen megközelíthető közúton autóval vagy a lajosmizsei távolsági autóbusszal. Félúton helyezkedik el Kecskemét belterületi határa és az M5-ös autópálya „Kecskemét Észak” csomópontja között.
Politika A városrész több külső területtel együtt alkotja Kecskemét 15. számú választókörzetét (a 2010-es átszervezés óta), melynek önkormányzati képviselője a 2010-es választások után a függetlenként induló Kohajda László lett.
Gazdaság A városrész alapvetően mezőgazdasági jellegű, a jelentősebb vállalatai között egy laskagombával és egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó cég említendő. Ezek mellett egy légtechnikai vállalat, benzinkút, és kisebb üzemek találhatók még itt.
A környék életében óriási fejlődést hozhat az ún. "Északi elkerülőút" (445. j. állami közút) hamarosan befejeződő I. ütemének megépítése, amelynek az 5-ös főútnál kialakított különszintű csomópontja a településrész közelében van. A város Településrendezési terve a csomópont közelében igen nagy kiterjedésű Gksz (gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezet) övezetet irányoz elő, így a rendkívül jól megközelíthetővé vált területeken akár azonnal elkezdhetőek a munkahelyteremtő beruházások.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Kecskemét honlapja Kecskemét városrészeinek térképe
Kategória:Kecskemét városrészei