right|thumb|250px|A Raszkowska utca, Ostrów Wielkopolski belvárosa Ostrów Wielkopolski (1920-ig Ostrów, latinul Ostrovia, németül Ostrowo) város Lengyelországban a Kaliska-vidéken, a Kaliskai-fennsíkon az Ołobok partján a Nagy-lengyelországi vajdaságban, az ostrówi járás fővárosa.
Oklevelekben a város először a 15. század elején jelent meg. A város neve a régi lengyel nyelvben sziget jelentésű volt. Ostrów Wielkopolski, Kalisz és Skalmierzyce városok csoportja a poznańi agglomeráció mellett a vajdaság legjobban iparosodott része.
Városrészek Jelenleg a város 11 kerületre oszlik:
I Śródmieście (Belváros) II Wenecja (Velence) III Krępa IV Jana Pawła II (II. János Pál) V Pruślin VI Stare Kamienice VII Zębców VIII Odolanowskie IX Nowe Parcele (Új parcellák) X Parcele Zacharzewskie XI Powstańców Wielkopolskich (Nagy-Lengyelországi felkelők)
Története thumb|right|A városháza és a piactér egy 20. század eleji képes levelezőlapon A mai Ostrów északkeleti részén a 10. században kis földvár állt. Jelenleg ásatások folynak a területén. A város 1404-ben kapott városjogokat. A 18. század elejéig nem nagyon fejlődött tűzvészek, háborús pusztítás és a környező városok túlsúlya miatt. 1711-ben Ostrów polgárai lemondtak a városi rangról. A teljes bukástól 1714-ben az új tulajdonos Jan Jerzy Przebendowski mentette meg a várost, aki kieszközölte a királytól az újbóli városi rangra emelést ezúttal több privilégiummal kiegészítve. A tulajdonos gondoskodása, a takarékos gazdálkodás, a polgárok szorgalma és a város szerencsés, határokhoz közeli fekvése ezúttal lehetővé tették a gyors fejlődést, melyet csak a második világháború kitörése szakított meg.
Fontos tényezője volt a fejlődésnek az is, hogy Ostrów nagy vasúti csomópont lett. A város a nemzeti mozgalmak egyik központja volt az idegen uralom és a két világháború alatt.
Különleges epizód volt az Ostrówi Köztársaság megalakulása 1918-ban, amikor a lakosság vértelen megmozdulással átvette a hatalmat a városban. A két világháború között Ostrów volt az egyik leggyorsabban fejlődő lengyel város, a lakosság száma megkétszereződött, sok látványos épületet húztak fel, új gyárak (Vagongyár) létesült.
A második világháború alatt munkatábor működött a városban. A városban erős volt az ellenállási mozgalom tevékenysége. Miután a Fegyveres Harci Szövetség (Związek Walki Zbrojnej) poznańi szervezetét szétverte a Gestapo, elnökségét Ostrówba költöztették, és innen építették újjá a poznańi szervezetet.
Irodalom Wielkopolska Szkoła Edukacji Narodowej. Studia i wspomnienia z dziejów Gimnazjum Męskiego (Obecnie I Liceum Ogólnokształcącego) w Ostrowie Wielkopolski, w 125-lecie jego założenia 1845-1970, praca zbiorowa, Wrocław 1970 Ostrów Wielkopolski – dzieje miasta i regionu, praca zbiorowa, Poznań 1990 Alma Mater Ostroviensis – Księga Pamięci – Non Omnis Moriar, praca zbiorowa pod. red. Jarosława Biernaczyka, Krystiana Niełacnego, Edwarda Szperzyńskiego, Ostrów Wielkopolski 1996-2005 Marek Olejniczak, Bedeker Ostrowski, Ostrów Wielkopolski 2004 Witold Banach, Ostrów pod znakiem pegaza. Literacki przyczynek do dziejów miasta, Poznań-Ostrów Wielkopolski 2005
Jegyzetek
Fordítás
További információk Hivatalos honlap Turista információ
Kategória:Nagy-lengyelországi vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai